Az Eurostat szerint is mi fizetjük a legkevesebbet az unióban
A tél kezdetére ismét látványosan kettészakadt az európai energiapiac: az áram és a földgáz ára országonként óriási eltérést mutat, miközben egyre nő a feszültség az energiaellátás biztonsága körül. Az Eurostat friss adatai szerint 2025 első felében az uniós tagállamok és a környező országok között többszörös különbség alakult ki, mind az áram-, mind a gázszámlák esetében. A helyzetet ezúttal is erősen befolyásolja az ukrajnai háború, az eltérő nemzeti energiapolitikák és a piaci sajátosságok – derül ki az Euronews összefoglalójából.
A háztartási áramárakban Németország került a lista élére: a német fogyasztók száz kilowattóránként 38,4 eurót fizetnek, amit Belgium és Dánia követ. Több nyugat-európai országban harminc euró feletti összegekről számoltak be. Ezzel szemben a kontinens keleti részén jóval szerényebbek a tarifák: Törökországban, Georgiában vagy Bosznia-Hercegovinában tíz euró alatti összegekkel találkoznak a fogyasztók.
Az uniós tagállamok között Magyarország áll a legkedvezőbb helyen, 10,4 eurós átlaggal, ami továbbra is az egyik legalacsonyabb háztartási áramár Európában.
Szakértők szerint a különbségeket főként az energiatermelés szerkezetében fennálló különbségek, az eltérő beszerzési stratégiák, a díjrendszerek és a keresztfinanszírozási megoldások magyarázzák.
A jelentés arra is rámutat, hogy ha a vásárlóerőt is figyelembe veszik, a különbségek ugyan csökkennek, de a sorrend alig változik: a skandináv országok például továbbra is az olcsóbb kategóriába tartoznak, míg Csehország és Lengyelország a drágábbak közé.
A földgáz esetében ugyancsak jelentős eltérések rajzolódnak ki. Svédországban a legmagasabb a háztartási ár, 21,3 euró száz kilowattóránként, míg a magyar gázár – 3,07 euróval – továbbra is az uniós lista legalján szerepel.
A környező országokban is jóval magasabb árakkal találkoznak: Horvátország 4,61 eurót, Románia 5,59 eurót fizetnek. A legolcsóbb európai gázár Georgiában van: mindössze 1,7 euró.
A vásárlóerőre átszámolt gázárak némileg árnyalják a képet, de a magyar pozíció továbbra is kedvező: az uniós tagállamok között a legalacsonyabb mutatót éri el.
Ezzel szemben Svédország marad a legdrágább, míg Észak-Macedónia kiugróan magas értéket produkált annak ellenére, hogy a nominális ára nem tartozik a legmagasabbak közé.
A friss statisztikákból jól látszik, hogy 2024 és 2025 első fele között több országban jelentős mozgások voltak. A legnagyobb áremelkedést Törökországban és Észak-Macedóniában mérték, míg Szlovénia, Ausztria és Csehország számottevő csökkenést könyvelhetett el. A piaci szereplők szerint mindebben a tárolási szintek, az időjárási körülmények és az ellátási útvonalak változásai is meghatározó szerepet játszottak.
