Rendőrök a 2024-es magdeburgi merénylet helyszínén
Fotó: ShutterStock/Natalia Vo, illusztráció
Hirdetés

A karácsonyi vásárok számát csak becsülni lehet. Német nyelvterületen a számuk 1500 és 3000 között lehet, és az időtartamuk is különböző. Van, amelyik már november közepén kinyit, és január elejéig fogadja a látogatókat, de a kisebb falvakban nem ritkák az egynaposak sem, jellemzően a harmadik-negyedik adventi gyertyagyújtásra időzítve.

A vásárok hagyománya a késő középkorból ered: 1296-ban a bécsi kereskedők I. Albert osztrák hercegtől megkapták a kiváltságot, hogy vásárt tartsanak a bécsi lakosság ellátása érdekében. A müncheni Szent Miklós-vásárt először 1310-ben dokumentálták. Vencel király pedig 1384-ben hatalmazta fel Bautzen városát, hogy minden szombaton Mihály napjától, szeptember 29-től karácsonyig vásárt rendezhessen. Aztán idővel a hagyomány elterjedt a teljes német nyelvterületen. A XX. század első fele óta az adventi vásárok a karácsony előtti készülődés szerves részévé váltak.

Idén azonban szomorú jelenség tanúi lehetünk: egyre több hír számol be arról, hogy a helyi karácsonyi vásár lerövidül, kisebb területen fogadja a látogatókat, vagy végleg bezár. A közösségi médiában a reakciók vegyes képet festenek. A kommentelők véleménye a szomorúság, a veszteség, a nosztalgiázás és a megkönnyebbülés közötti széles skálán mozog. „Szerencsére vége. Ennek így már nincs értelme” – írja az egyik hozzászóló. „Hatalmas tömeg” – írja egy másik. „Már nem volt szép” – teszi hozzá egy harmadik.

A karácsonyi vásárok egyre kevésbé változatosak, és évről évre zsugorodnak. Alig lehet kézzel készített árut kiállítani. Évekkel ezelőtt még láttunk fafaragásokat az Érchegységből, és összességében a karácsonyi vásár területe egyharmadával zsugorodott. Ha hamarosan csak étel- és italárusító standok maradnak, a vásárok még jobban elveszítik népszerűségüket” – írja egy hamburgi hozzászóló.

A bajorországbeli Bäldleschwaige farm karácsonyi vására negyedszázados múltra tekint vissza. A farm híres gazdakarácsonya évente több mint 30 000 látogatót vonzott. 2025 elején az üzemeltető Sautter család bejelentette, hogy jelentősen szűkítik a piacteret. „Alapos mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy a karácsonyi vásárt a korábbi méretében már nem tudjuk tovább működtetni” – áll a Hofgut Bäldleschwaige weboldalán.

Szigorodó biztonsági követelmények, magasabb áramárak, személyzethiány – ezekre hivatkoznak az üzemeltetők. Vásárbezárási hullám kezdődött a magas, kitermelhetetlen költségek miatt.

A lejáró szerződések és az építkezések kombinációja is a régóta működő vásárok bezárásához vezet – adja hírül a Frankfurter Rundschau. A szervezők néhol kénytelenek határozatlan időre elhalasztani a rendezvényt, ahogyan az a rostocki IGA park esetében történt – korábban itt minden évben tartottak ilyet.

Az egyik fő költségtényező a rendezvényszervezőkre vonatkozó szabályozások szigorodása. Az európai terrortámadásokat követően a karácsonyi vásároknak bonyolult biztonsági intézkedéseket kellett bevezetniük, mint például oszlopokat és csomagellenőrzőket állítani, arcfelismerőket és drága járműsorompókat. Míg a nagyvárosok, mint Bécs vagy Salzburg professzionális biztonsági cégeket alkalmaznak, a falusi közösségeknek önkéntesekre kell támaszkodniuk. És ha nincsenek ilyenek, akkor kénytelenek lemondani a rendezvényeket. A technikai biztonsági intézkedések költségei folyamatosan emelkednek: csak Kölnben az erre fordított kiadások várhatóan elérik az 1,1 millió eurót 2025-ben.

Az overathi karácsonyi vásárt is törölték. Kerpenben csak egy kisebb „adventi élelmiszerpiac” lesz, mivel a biztonsági költségek kezelhetetlenek.

Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul sajnálja, amikor a karácsonyi vásárokat törlik, mert már nem gazdaságos a működésük. „De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenlegi fenyegetettségi szintet, ebben nem köthetünk kompromisszumot” – szögezi le.

A Városok és Önkormányzatok Szövetsége szerint a magas költségek mozgatórugója a szabályozás szigorítása, amelyre elsősorban az „absztrakt fenyegetések” és a lakosság körében a biztonság iránti fokozott igény miatt került sor. Az aggodalom különösen nagy a tavalyi magdeburgi karácsonyi vásár elleni szörnyű támadás után.

A Liechtenstein-kerti palotában sem nyit ki idén a karácsonyi vásár

A hamburgi karácsonyi vásár bezárásáról szóló hír több száz olvasói hozzászólást váltott ki. Számos látogató sajnálja, hogy – sok másikhoz hasonlóan – a magas költségek miatt idén ez sem nyithat ki.

Ausztriában is hasonló a helyzet: az advent egyre csendesebb. Idén Thalnak, Arnold Schwarzenegger stájerországi szülővárosának a főtere is kihalt marad. A Kleine Zeitung beszámolója szerint a helyi kis karácsonyi vásárt azért törölték, mert az önkormányzat már nem engedheti meg magának a növekvő költségeket.

De több más rendezvényszervező is egyre nagyobb pénzügyi, szervezési és biztonsági akadályokkal néz szembe. A zárva tartás okai változatosak: Bécsben például a rendezvényt korábban támogató egyesület fizetésképtelensége a Neugebäude-palota hagyományos karácsonyi vásárának bezárásához vezetett. Az évtizedekig az adventi vásárokért és más rendezvényekért felelős egyesület hatalmas adósságokat halmozott fel, és a támogatások elvesztése miatt nehézségekbe ütközött. A várossal kötött bérleti szerződés lejártával a legfontosabb bevételi forrás megszűnt, a további működés lehetetlenné vált, írja a Heute című osztrák lap.

A bécsi Maria-Theresien-Platz akadálymentesítését célzó felújítási munkálatok csak 2026-ban kezdődnek, de már 2025-ben sem lesz adventi vásár, mivel lejártak a szerződések, és késik a pályázatok kiírása.

A bécsieket sokkolta a „Karácsony a kastélyban” megszűnése, most pedig egy újabb rossz hír érkezett: a karácsonyi vásár a Liechtenstein-kerti palotában sem nyit ki idén. Egykor ez rendkívül népszerű volt a látogatók körében, ám az elmúlt években egyre kisebb és kisebb lett, az árusokat fokozatosan kiszorították, most pedig végleg bezárt. Az üzemeltető, a HGC Event GmbH már nem akarja viselni az éves karbantartás és előkészítés magas költségeit. A cég a MeinBezirknek elmondta, hogy évente körülbelül egymillió eurót fektetett be.

A 2016-os berlini karácsonyi vásár elleni iszlamista támadás óta, amelyben 13-an meghaltak, és több mint 60-an megsérültek, megváltoztak a karácsony előtti hetek szokásai. A forralt bort és a pirított mandulát azóta csak betonoszlopok látványa mellett lehet élvezni, miközben rendőrök járőröznek az ünnepi díszbe öltöztetett standok között.

Nem csak az idősebbek emlegetik a régi szép időket. Johannes Volkmann, a CDU politikusa nemrégiben azt nyilatkozta, hogy 28 évesen még emlékszik arra a Németországra, ahol a karácsonyi vásárok nem álltak rendőri biztosítás alatt. Volkmann, Helmut Kohl néhai kancellár unokája most hozzáteheti, hogy egészen fiatal éveiben olyan Németországban élt, ahol biztonsági okokból nem kellett a karácsonyi vásárokat bezárni.

Egy évvel a halálos gázolás után Magdeburg még mindig nem tért magához. A forralt bor és a sült kolbász illata helyett dermedt csend jellemzi a várost. A karácsonyi vásár jó ideig nem nyithatott ki a komoly biztonsági aggályok miatt. A biztonsági tervet hiányosnak ítélték, olyan kulcsfontosságú elemeket, mint a beléptető rendszer, a menekülési útvonalak és a műszaki biztonsági protokoll, elégtelennek minősítettek. Simone Borris polgármester végül múlt csütörtökön rendkívüli intézkedések mellett engedélyezte az újranyitást.

A németek remélik, hogy az idei karácsony csak a szeretetről szól majd, ám erre egyre nehezebb garanciát vállalni.

Karácsonyi vásárok elleni terrortámadások

Franciaország, 2014 (Dijon, illetve Nantes): két támadás, mindkét helyszínen autóval hajtottak a tömegbe, több sérült.

Berlin, 2016: Egy tunéziai terrorista kamionnal rohant a Breitscheidplatz vásárába. 13 halott, több mint 60 sérült.

Strasbourg, 2018: a híres vásáron lövöldözés történt, 5 halott.

Bécs, 2020: a város központjában terrortámadás történt az adventi készülődés idején.

Magdeburg, 2024: egy ámokfutó belehajtott a vásáron a tömegbe: 6 halott, több száz sérült.