Országos program indult az iskolai biztonságért
Ne bánts, világ
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére útjára indult a Ne bánts, világ országos kampány. A prevenciós programsorozat az iskoláskorúakat segíti a bántalmazás, zaklatás és a függőségek felismerésében, illetve megelőzésében. A tematikus napokon tartott foglalkozásokon a szakemberek nem hagyományos értelemben vett előadásokkal, hanem interaktív módon, játékos feladatokon keresztül szólítják meg a gyerekeket.
Az UNICEF Magyarország megbízásából középiskolások körében készült 2022-es kutatás szerint a tizenévesek 85 százaléka már legalább egyszer megtapasztalta az iskolai bántalmazást. Ráadásul a megkérdezettek 66 százalékát rendszeresen – az esetek csaknem felében naponta – éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak eddigi iskolai élete során…
A riasztó adatok mögötti jelenség visszaszorítását célozza a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezése. A Déryné Program égisze alatt útjára indított prevenciós programsorozattal kívánják felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy valamennyi tettüknek súlya van. Az interaktív foglalkozások ugyanakkor azt is szeretnék tudatosítani a diákokban, hogy senkinek sem kell eltűrnie a zaklatást és megszégyenítést, sőt mindenkinek joga és lehetősége van segítséget kérni.
A Demokrata a programsorozat harmadik állomásán járt.
Együtt könnyebb
Kapcsolódj! – csapatépítő tréningre gyülekeznek a gyerekek a Pomázi Német Nemzetiségi Általános Iskola tágas tornatermében. A diákok az Eureka Games csapata által kidolgozott játékos feladatokat kapnak, amelyeket csoportos versengés keretében oldanak meg. Egyperces tv-műsort készítenek, szócsatát vívnak, műveltségi kérdésekre válaszolnak, miközben egymást is jobban megismerik.
A kihívások a kreatív gondolkodás mellett fejlesztik a résztvevők kommunikációs készségét, erősítik a csoporton belüli együttműködést, de a közösségben megbúvó esetleges frusztrációkat is a felszínre hozzák. Imre-Soltész Daniella, a Déryné Program munkatársa, a Ne bánts, világ projektvezetője arról tájékoztat, hogy a kötetlenebb reggeli tréninggel az iskolai bántalmazás tárgykörét felölelő tematikus nap soron következő foglalkozásaira szeretnék felkészíteni a diákokat.
– A foglalkozásokon a szakemberek nem a hagyományos értelemben vett előadásokon, hanem élménypedagógiai módszerekkel, interaktív játékos programokon keresztül szólítják meg az érintetteket. Az iskolai zaklatás olykor igen nehéz témáját civil szervezetek, egyesületek, alapítványok szakemberei és színtársulatok művészei hozzák közelebb a gyerekekhez. Míg a Bohém Társulat Csongor és Tünde előadása a klasszikus színjátszáshoz áll közelebb, addig az Escargo Szobaszínház Sanyika produkciója, illetve az Epika Kulturális és Művészeti Alapítvány Liliom bemutatója sokkal inkább a közönség és az előadók közötti valós idejű visszajelzésekre, hozzászólásokra épít. A bemutatott darabokon keresztül a gyerekek a boldogságkeresésről, a barátságról, az áldozatvállalásról, a lemondásról, a kapcsolaton belüli erőszakról, a vagányság és az agresszió közötti határvonalról, illetve a példaképválasztásról tanulhatnak játékos formában. Minden témanap egyedi, a programot, órarendet az adott iskola igényeire szabva állítjuk össze, figyelembe véve az adott intézményben megoldásra váró problémákat.
Sulinyugi és KicsiÉn
A foglakozások párhuzamosan futnak. A harmadikosokat a Sulinyugi program egyedi fejlesztésű feszültséglevezető társasjátéka várja. Az egészségvédő munka a képzeletbeli Tölgyes Erdő Táborban indul, ahol a diákok különböző karakterek bőrébe bújhatnak, akinek egyaránt vannak szuperképességeik és gyengeségeik, így tanulnak meg együttműködni és figyelni egymásra, miközben szinte észrevétlenül az osztályközösséget is erősítik.
Az ötödikesek a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának dietetikusával az egészségtudatosságra nevelés jegyében arról beszélgetnek, miként képzelik el a „KicsiÉn” számára ideális hétköznapot.
– Miután előző éjjel legalább nyolc órát aludtam, a szüleimmel reggelizek, együtt készítjük el a tízórait is – veszi át a szót az egyik kisfiú. – A szokásos rohanás helyett gyalog kísérnek iskolába. Ebéd után egy kis mozgás következik, majd a délutáni programokat követően este szintén családi körben fogyasztjuk el a vacsorát. Tévét nézünk, olvasgatunk, beszélgetünk és a másnapi teendőket gondoljuk át – sorolja a virtuális napirendet.
Miközben a gyerekek szép lassan feloldódnak, kiderül, hogy a tökéletes és valóságos mindennapjaik között komoly ellentmondások feszülnek: hol a reggelire nem jut idő, hol a napi mozgás marad el, a közös esti családi beszélgetéseknek pedig a szülők elfoglaltsága és a hosszúra nyúlt közösségi média jelenlét szab határt.
Akár egy emodzsi is…
Balog Ilona Katalin, az intézmény igazgatónője hangsúlyozza, hogy a 220 fős kis iskolában nincsenek százalékos adataik az iskolai bántalmazás mértékéről.
– Nagy hangsúlyt helyezünk a prevenciós programokra, a buillyng témája az osztályfőnöki, az etika-, valamint a hit- és erkölcstanórán is folyamatosan napirenden van, de a gyerekekkel iskolapszichológus és szociális segítő is foglalkozik. Évente néhány, főként verbális vagy online térben jelentkező bántalmazást észlelünk, amelyek során a diákok jellemzően a testalkatuk, az intellektuális képességeik, a gyenge vagy éppen a kimagasló tanulmányi eredményeik miatt piszkálják, csúfolják, szégyenítik meg egymást. Tapasztalataim szerint a gyerekek nem feltétlenül vannak tisztában a cselekedeteik súlyával és következményével.
– De bevallom, hogy a pedagógusok által nemrég elvégzett online bántalmazás elleni tanfolyam során mi is meglepődtünk azon, hogy akár a negatív emodzsik folyamatos posztolása is beletartozhat a zaklatás körébe, ráadásul a gyerekek általában nem szoktak egyetlen piktogramnál megállni…
Balog Ilona Katalin kiemeli, hogy egy korábbi iskolai verekedési ügy kapcsán készítették el az intézmény bántalmazási protokollját, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ne ad hoc, illetve szubjektív módon, hanem a gyakorlatban is használható irányelvek és módszerek alapján kezeljék a szóban forgó ügyeket.
– Iskolánk az agresszió minden formáját határozottan elítéli és a felmerülő eseteket alaposan kivizsgálja. Tudatosítanunk kell a gyerekekben, hogy a bulliyng sok esetben nehezen feldolgozható, de akár életre szóló lelki sérülést is okozhat. Éppen ezért a bántalmazott tanulót biztosítanunk kell arról, hogy védelmet kap, nem hagyjuk magára. A bántalmazónak pedig tisztában kell lennie azzal, hogy nincs joga mások megszégyenítésére.
Amint Balog Ilona Katalin fogalmaz, a iskola jó hírnevét nem a tények elfedése, hanem az önvizsgálatra való képesség öregbíti, a szembenézésre való hajlandóság pedig éppen a gyerekek minél nagyobb biztonságérzete miatt kulcsfontosságú.
Láss! Hallj! Érts!
A Ne bánts, világ nemcsak iskolai témanapok sorozata, hanem párbeszédre hívás. Arra tanít, hogyan ismerjük fel a bántás jeleit, a kimondott szót és a kimondatlant egyaránt – nyilatkozta a Demokratának Kis Domonkos Márk Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a Déryné Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
– Miként egyeztethető össze a 2020-ban útjára indított, esélyegyenlőséget erősítő, a vidék kulturális életének felpezsdítését zászlajára tűző Déryné Program és a Ne bánts, világ kezdeményezés?
– A Déryné Program égisze alatt évek óta eredményesen működő KultUp alprogram során középiskolákba viszünk színházi témanapokat. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ennek a sikerét látva bízta meg a Déryné Programot, hogy a prevenciót témanapok keretén belül vigyük be az iskola falai közé. Így született meg a Ne bánts, világ – Láss. Hallj. Érts. – Témanap az iskolai biztonságért programsorozat, melynek keretében a diákok nem csak prevenciós kiselőadásokon és műhelyeken, hanem tantermi színházi előadásokon és a hozzájuk tartozó feldolgozó foglalkozásokon is részt vesznek. Az iskolások így a művészet eszközével ismerhetik meg jobban egymást és önmagukat is.
– Hogyan segítheti a színházművészet az egyre erősödő iskolai bántalmazás, zaklatás, cyberbullying és függőségek elleni küzdelmet, egymás megértését és elfogadását?
– A színház feladata nagyon sokrétű. Egy jó előadás egyidejűleg képes szemléletet formálni, érzékenyíteni és hatást kiváltani. A Ne bánts, világ projekt 25 általános és középiskolába jut el a tanév végéig. Az ehhez a korosztályhoz készült megelőző témájú színházi előadások és hozzájuk tartozó feldolgozó foglalkozások képesek egyszerre mindhárom célt elérni.
– A kezdeti tapasztalatok szerint mennyire lelkesek a diákok?
– A projekt első állomása 2025. október 10-én a Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma volt. Már az első pillanatban, a közös ráhangoló foglalkozás után látszott, hogy a gyerekek nyitottá és befogadóvá váltak a témanap programelemeire. A stresszkezelő és csapatépítő foglalkozások segítségével pedig a nap végén nemcsak művészeti élményekkel gazdagodtak, hanem társaikhoz is közelebb kerültek.
– Mi a program legfőbb üzenete?
– Ahogyan Hankó Balázs fogalmazott az első témanap megnyitóján: „Azért Láss, hogy figyeljünk a másikra, azért Hallj, hogy megértsük, meghalljuk a másikat, és azért Érts, hogy ne csak meghallgassuk, hanem ebből a hallásból megértés szülessen.” A Ne bánts, világ nemcsak iskolai témanapok sorozata, hanem párbeszédre hívás. Arra tanít, hogyan ismerjük fel a bántás jeleit, a kimondott szót és a kimondatlant egyaránt.
