Magyarország lett Ukrajna legfontosabb gázszállító partnere
Önmaguknak adhatnak mattot az ukránok
Az orosz–ukrán háború energetikai frontja egyre súlyosabb: az elmúlt hetekben legalább hét támadás érte Ukrajna földgázkitermelő létesítményeit, amelyek az ország gázellátását is megrendítették. A kieső mennyiséget Ukrajna egyre nagyobb mértékben importtal pótolja, a gázbehozatal közel fele jelenleg Magyarország felől érkezik, ami új energetikai függőségi viszonyokat rajzol át a térségben az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint.
Az orosz-ukrán háborúban az energetika is célkeresztbe került. Oroszország már 2022 óta rendszeresen támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, miközben Ukrajna is 2024-től dróncsapásokkal próbálja akadályozni Oroszország kőolajellátását – áll a tanulmányban. 2025 előtt az orosz csapások főként Nyugat-Ukrajnát, különösen a Lviv megyei gáztárolókat érték, ahol korábban európai kereskedők is jelentős mennyiségű, mintegy 10 milliárd köbméter földgázt tartottak. Miután Ukrajna 2025 elején leállította az orosz gáz tranzitját a Testvériség vezetéken keresztül, Oroszország fokozta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, külföldi vállalatok és kereskedők szinte teljesen kivonultak ezekből a tárolókból, így ma már döntően csak ukrán állami és belföldi cégek használják ezeket.
A mostani támadások ennél is keményebben érintették az ukrán földgáztermelést: a koncentrált drón- és rakétacsapások egyszerre két olyan kelet-ukrajnai megyét érintették (Harkiv és Poltava), ahol a legjelentősebb a kitermelés, közel 60 százalékos visszaesést okoztak.
Ukrajna jelentős földgázkészletekkel és önálló kitermelési kapacitással rendelkezik, amelyek normál körülmények között fedezni tudják az ország éves fogyasztását. A háború és az ismétlődő támadások azonban folyamatos zavarokat okoznak: a termelés gyakran akadozik, emiatt a tárolók feltöltése késik, és az ország egyre inkább importra szorul. A mostani támadások különösen kritikus időpontban érték az infrastruktúrát, éppen a fűtési szezon kezdetén, amikor a gáz iránti kereslet ugrásszerűen megnő, a beszerzési időszak pedig már hamarosan lezárult volna.
Folyamatosan nő a magyarországi szállítás
A kieső mennyiséget, amely egyébként változó, de 20–30 százalék között mozog, Ukrajna importból próbálja pótolni a szomszédos országokból. Ennek fő forrása Magyarország, de Lengyelország felől érkező szállítás is kulcsfontosságú.
A Magyarországról érkező földgáz mennyisége az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt, és 2025-re már az ukrán import 46 százalékát adja.
A Magyarország felől érkező földgáz mennyisége és aránya egyébként 2022 óta folyamatosan növekszik. Míg 2022-ben nagyjából 500 millió köbmétert importált Ukrajna, ami az akkori gázfogyasztás mintegy 2,5 százaléka volt, addig 2025 első tíz hónapjában ez az érték már 2,5 milliárd köbméterre nőtt. Ez a 2025-ös ukrán gázfogyasztás körülbelül 14 százalékát teszi ki, és az év végéig várhatóan tovább emelkedik.
Az Ukrajnába irányuló földgáz nem magyar termelésből származik. Magyarország tranzitországként működik, amelyen keresztül elsősorban európai, de magyar kereskedők (például a MET Group) is jellemzően orosz eredetű, bár nem kizárólag orosz gázt juttatnak Ukrajnába. Az ukrán fél számára ez továbbra is a legköltséghatékonyabb útvonal (a tarifa kb. 2,5-3 euró/MWh), még úgy is, hogy az import fele, mintegy 51 százaléka, rövid távú kapacitásfoglalás keretében történik, vagyis napon belüli, és egy nappal előre lekötött formában. Ez a kereskedők számára kedvező, mivel csökkenti a kockázatot, ugyanakkor Ukrajnának drágább, hiszen a rövid távú tarifák magasabbak, de így is megéri. Emiatt a magyar tranzit stratégiai jelentőségűvé vált.
Érdekesség, hogy
Magyarországról nemcsak Ukrajnába, hanem Moldovába, onnan pedig Transznisztriába is áramlik a gáz egy része.
Más útvonalak, más nehézségek
Ukrajna számára a legnagyobb lehetőségek gázimporta a szlovák határon vannak: napi 42 millió köbméter kapacitással, ami havonta több mint 1,2 milliárd köbmétert jelent. Ennek hátránya azonban, hogy a tarifa itt a legmagasabb, körülbelül 7 euró megawattóránként. A második helyen Magyarország áll napi 9,75 millió köbméteres kapacitással, a harmadik pedig Lengyelország, napi 6 millió köbméterrel. Magyarország ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, mivel a tarifája a lengyellel azonos szinten mozog (2,5–3 euró/MWh között), de a kapacitása nagyobb és több helyből tudják behozni. A szlovák útvonal ugyan jelentős kapacitású, de az ár majdnem háromszorosa a magyarénak.
A magyarok mellett a lengyelek szintén kulcsszerepet játszanak Ukrajna gázellátásában. Az LNG-terminálok révén ezen az útvonalon keresztül norvég és amerikai eredetű gáz is eljut az országba. Az amerikai cseppfolyósított földgáz az ukrán import már közel 10 százalékát adja, és mennyisége várhatóan tovább fog növekedni a közeljövőben. Ennek hátterében részben politikai megfontolások állnak, mivel Ukrajna így igyekszik erősíteni kapcsolatait az Egyesült Államokkal és elnyerni Washington támogatását.
Emellett Ukrajna a nyár eleje óta egy negyedik útvonal, a Transzbalkáni gázvezeték újjáélesztésével is próbálkozik.
Ez korábban, 2020-ig az orosz gáz egyik fő szállítási útvonala volt Ukrajnán, Moldován és Románián keresztül a Balkán-félszigetre, ám a Török Áramlat megépítése után feledésbe merült. Most viszont a cél az, hogy ezen a vezetéken keresztül már Ukrajna kapjon LNG-t. Ennek azonban egyelőre pénzügyi korlátai vannak: a tarifa megawattóránként mintegy 10 euró, ráadásul az útvonal közelebb esik a frontvonalhoz, így a kereskedők nem szívesen foglalnak kapacitást.
Bár Ukrajna az elmúlt hónapokban folyamatosan indította az aukciókat, a Transzbalkáni útvonal ténylegesen mindössze két hónapig működött: július és augusztus között összesen 19 millió köbméter, majd októberben további 3 millió köbméter gáz áramlott ezen keresztül, ami egy jelentéktelen mennyiség. Novemberben viszont újra indulhat, miután a román és moldáv felek 50 százalékos díjkedvezményt ajánlottak fel Ukrajnának 2025 novembere és 2026 áprilisa között.
Az ukrán energetikai szakmában, félig tréfásan, azt mondják, hogy az orosz gáztranzit egyfajta garanciát jelentett az ország problémamentes földgázellátására, bár ennek a valósághoz kevés köze van. Az oroszok ugyanis eddig is rendszeresen támadták Ukrajna energetikai infrastruktúráját: ha nem is mindig a gázhálózatot, akkor a villamosenergia- vagy olajipari létesítményeket, amelyből az utóbbi szinte teljesen megsemmisült.
Mindez komoly kihívást jelent az ukrán állam számára, hiszen a háborús károk mellett egyre súlyosabb a pénzhiány, miközben az orosz támadások folyamatosan újabb jelentős kiadásokat okoznak ezen a területen is. A közelgő tél így különösen nehéznek ígérkezik Ukrajna számára – szögezi le az Oeconomus elemzője, Olekszíj Anton.
