Hazánk tőkemegtartó képessége a legerősebb

Magyarország tőkemegtartó képessége a legerősebb a régióban – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke csütörtökön Budapesten, a Portfolio.hu Budapest Economic Forum 2018 című konferenciáján.

Fotó: MTI/Illyés Tibor (illusztráció)

A világméretekben szigorodó monetáris politikák és a feltörekvő piaci turbulencia hatására megindult a kötvénypiaci átrendeződés, a feltörekvő régiókból a fejlett piacok felé áramlik a tőke – mondta. 

Megjegyezte, hogy eszközarányosan az ázsiai és a közel-keleti régiót érintette legjobban a tőkekivonás, a kelet-közép-európai régióban az április óta tartó kiáramlás ellenére az év elejétől számítva még mindig tőkebeáramlás történt. Hozzáfűzte, Romániában ugyanakkor sokkal erőteljesebb volt a kiáramlás, mint a régiós átlag.

A jegybank alelnöke jelezte: az egyes feltörekvő régiókat eltérően érintette az idei kötvénypiaci kiáramlás, külön kitért Törökország és Argentína problémáira. Elmondta: a török és argentin válságkezelésben sok a hasonlóság az alapproblémák, és a választott megoldások kapcsán, így egyebek mellett mindkét ország jelentős külső egyensúlyhiánnyal küzd, és magas az amerikai dollárban nyilván tartott államadósságuk. 

Rámutatott: Törökország esetében a belföldi intézkedésekkel kapcsolatos bizalom csökkenését lehet tapasztalni, és hiányzik a világos stratégia, Argentínában viszont a költségvetés helyzete is kritikus.

Nagy Márton elmondta: a szűkebb régióban Romániából és Szlovéniából áramlott ki a legtöbb tőke eszközarányosan. Rámutatott:

Magyarország húsz befektetési banki elemzés alapján a stabil feltörekvő országok között van. Az egyik, sérülékenységet vizsgáló elemzés szerint a régió 20 országa közül Magyarország a 15., Lengyelország közvetlen utánunk a 16. helyet foglalja el a „sérülékenységi rangsorban”.

Ez jelzi, hogy a közép-kelet-európai régión belül Magyarországot Lengyelországgal együtt a legstabilabbnak értékelték – emelte ki.

Nagy Márton rávilágított: egyelőre kiaknázatlan az a lehetőség, hogy a magyar háztartások jelentős megtakarítás-állománnyal rendelkeznek. Kedvezően hatna Magyarországra, ha a lakosság kezében lévő jelentős, mintegy 5700-5800 milliárd forintos készpénz-állománynak csak a feléért a háztartások állampapírt vennének, ezzel szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, hiszen ez esetben teljes egészében belföldi befektetők finanszíroznák – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

Nagy Márton nagyon pozitívan értékelte, hogy a nettó külső adósság szintjében kiugróan javult az ország helyzete a válság előtti szinthez képest.

Az MNB alelnöke kiemelte: a jövőben az MNB számára mozgásteret jelent majd, hogy más jegybankokkal ellentétben csökkent a mérlege, és annak szerkezete is javult.

Hangsúlyozta: a 2017. és 2018. évi gazdaságélénkítő fiskális politikát követően 2019-ben a csökkenő hiány következtében a költségvetési politika keresletszűkítő lehet, ami összességében anticiklikus fiskális politikát eredményez – fejtette ki Nagy Márton.

A jegybank alelnöke végezetül hangsúlyozta: Magyarország a sérülékenységi listák alapján a középmezőnyben helyezkedik el, a régión belül kedvező pozícióban van.

Nagy Márton rámutatott: fontos azonban, hogy nyomon kövessük a befektetési bankok, hitelminősítők értékeléseit, hozzáfűzve, a kiemelt figyelemmel kísért mutatókban érdemi javulás tapasztalható Magyarország esetében.