Stratégia a béke nevében

A győri Olimpiai Sportpark Multicsarnoka adott otthont az első Háborúellenes Gyűlésnek, amely már napokkal a rendezvény előtt telt házas lett. A szervezők közlése szerint a regisztrációt egy héttel korábban le kellett zárni, mert kétszer annyian jelentkeztek, mint amennyit a helyszín befogadni képes. Már két órával a kezdés előtt hosszú sorok várakoztak a bejáratnál, sokan magyar zászlókkal vagy Orbán Viktort ábrázoló pólóban jelentek meg.

– Ez a gyűlés nekem a nemzeti önbecsülésről szól – mondta kérdésünkre egy negyvenes éveiben járó férfi, aki kisfiával érkezett. Szerinte fontos, hogy ne csak itthon, hanem a világban is lássák, mi nem akarunk háborút, de nem is hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk.

Egy fiatal nő, aki republikánus baseballsapkát viselt, így fogalmazott:

– Amerika most partnerként tekint ránk, és ez nem jött volna létre Orbán Viktor következetes politikája nélkül.

Egy nyugdíjas házaspár arról beszélt, hogy számukra a béke nem elvont politikai fogalom:

– Mi már láttunk háborút. Tudjuk, mit jelent, ha elvész a biztonság. Azért támogatjuk Orbán Viktort, mert a miniszterelnök valóban a béke oldalán áll.

A béke esélye

A politikai üzenetek nemcsak a beszédekben, hanem a rendezvény képi világában és zenei dramaturgiájában is megjelentek. Az Attraction Látványszínház árnyékjátéka a háború veszélyét és a béke törékenységét érzékeltette, míg Radics Gigi és Curtis közös produkciója, a Szeretni valakit valamiért című dal a szeretet és az összetartozás mondanivalójával erősítette a béke üzenetét. A gyűlés egyik legfontosabb üzenete, hogy a béke szó nem pusztán kampányjelszó, hanem közös társadalmi érték. A felszólaló sportolók, művészek és közéleti szereplők nemcsak támogatást, hanem társadalmi legitimációt is adtak Orbán Viktor békepárti politikájának.

Szijjártó Péter vezette fel azt a gondolati ívet, amelyet Orbán Viktor később kibontott. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország válságok közepette él: háború Ukrajnában, migrációs nyomás délről, ideológiai nyomás Nyugatról.

– Ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök, akkor Magyarországot nem viszik a háborúba – adta át a szót a miniszterelnöknek, aki már nemcsak a veszélyeket sorolta, hanem részletesen ismertette a háborúból való kimaradás tervét.

Orbán Viktor Váczi Gergely olykor kissé zavaró kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy Magyarország a „legszörnyűbb katasztrófa elhárításán” dolgozik, de mivel hazánk önmagában nem tud békét teremteni, legfeljebb hozzájárulhat a békefolyamatokhoz, ezért a fő kérdés az, hogyan tudunk kimaradni a háborúból, ha Európa tovább sodródik a konfliktus felé. Utalt arra, hogy Magyarország a huszadik században kétszer is sikertelenül próbált távol maradni a nagy európai összecsapásoktól, és ez a történelmi tapasztalat adja a jelenlegi stratégia súlyát.

A háborúból való kimaradás feltételei Orbán Viktor szerint világosak. Először is szükség van belső stabilitásra, politikai és gazdasági szinten is, amely biztosítja, hogy az ország ellenáll a külső nyomásnak. Emellett elengedhetetlenek tartja a jó vezetőket, akik időben felismerik a nemzetközi összefüggéseket, és képesek olyan döntéseket hozni, amelyek megóvják az országot a konfliktusba való belesodródástól. A miniszterelnök hangsúlyozta a Brüsszellel szembeni függetlenség megőrzését, hiszen az EU-s nyomás korlátozhatja a magyar kormány mozgásterét. Szintén lényegesnek tartja, hogy Magyarország képes legyen megőrizni önálló álláspontját és érdekeit a németekkel szemben, hogy ne váljon automatikusan a háborúpárti politika részévé. Leszögezte, a háborúzó felek jelenleg nem akarnak békét, ezért a világ nagyhatalmait kellene mozgósítani, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk. Az ukránokat a Nyugat pénzügyi támogatása tartja fenn, így a Nyugat kezében van eszköz a béke irányába terelni őket, viszont az oroszok esetében nehezebb a helyzet, mert Moszkva hosszú távon erősödik, és az idő nekik kedvez. A miniszterelnök szerint a 2010 óta elvégzett munka – gazdasági stabilizáció, politikai szuverenitás erősítése – esélyt ad arra, hogy az ország megőrizze függetlenségét, és kimaradjon a háborúból.

Stratégiai helyzetértékelés

A kormányfő frappáns választ adott azoknak, akik szerint a jobboldal kisajátítja a béke ügyét. Orbán Viktor szerint ez a gondolkodásmód a „komcsi időkből” megmaradt megbélyegzéses játék része, amely szerint ha egy politikai oldal egy értéket képvisel, akkor a másik automatikusan ki van rekesztve belőle. A miniszterelnök úgy véli, a béke nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért a kisajátítás vádja hamis. Érvelését az amerikai politikai kultúrából vett példával támasztotta alá: az Egyesült Államokban az egyik nagy párt neve Demokrata Párt, de ettől a republikánusok nem gondolják azt, hogy ők ki volnának rekesztve a demokráciából.

Azt is kifejtette, miért van szükség a védőpajzsnak nevezett biztonsági hálóra, és miért tekinti kulcsfontosságúnak a háborúból való kimaradás szempontjából. Felhívta rá a figyelmet, hogy Trianon óta Magyarország mindig külső védelmi és pénzügyi mechanizmusokra szorult, mert a trianoni békeszerződés életképtelen országot hagyott maga után. A védőpajzs békeidőben nem kerül semmibe, de válsághelyzetben előhúzható, hogy megvédje a gazdaságot. A védőpajzs része az orosz energiaszankciók alóli mentesség is, amelynek hiányában a magyar gázszámlák a többszörösére nőnének, a benzinár ezer forint fölé emelkedne, és a magyar gazdaság összeomlana. A védőpajzs nemcsak gazdasági előny, hanem biztosíték arra, hogy Magyarország képes megőrizni mozgásterét és önállóságát a nagyhatalmak között.

Az első háborúellenes gyűlés hangulatában és mondanivalójában sokkal inkább a tusványosi beszédeket idézte, mintsem egy hagyományos kampányrendezvényt. Nem csupán arról van szó, hogy Orbán Viktor ezúttal is pulpitus mögött ülve szólalt meg, mint Erdélyben, hanem arról, hogy Győrben is egy nagyívű, stratégiai gondolatmenetet vázolt fel, amely messze túlmutat a napi politikai csatározásokon. A megszokott kampánypanelek helyett olyan beszédet hallhattunk, amely kilépett a választási retorika keretei közül. Ahogy a Tusványoson már többször, most is egy történelmi tapasztalatokra épülő, világpolitikai mozgásokra reflektáló elemzést adott, amely sokkal inkább emlékeztetett stratégiai helyzetértékelésre, mintsem kampánybeszédre. Nemcsak a jelen kihívásait vette számba, hanem egy hosszú távú tervet is felmutatott, mégpedig a béke tervét.

Árnyékszínház

Ezért is éles a kontraszt Orbán Viktor és Magyar Péter beszéde között. Bár nem érdemes elmerülni a létszámvitában, azért nem mellékes, hogy a Bécsi kapu tér aligha bírta volna el azt a tömeget, amely Orbán Viktor gyűlésére be szeretett volna jutni, ha nem zárják le a regisztrációt. De a lényeg: míg a miniszterelnök egy háborúból való kimaradásra épülő, történelmi és geopolitikai összefüggéseket mozgósító stratégiát vázolt fel, addig a Tisza Párt elnöke inkább a belpolitikai feszültségek és személyes sérelmek mentén építette fel mondanivalóját. Beszéde ismétlésekbe fulladt, éppen csak a miniszterelnök kartonfigurája hiányzott a színpadról. A választókat közvetlenül érintő kérdésekről – például energiaárak – nem esett szó, az ellenfél sértegetése viszont annál inkább dominált. Orbán Viktort „maffiafőnöknek”, „Temuról rendelt harcosnak” nevezte, míg a Fidesz mellett kiálló közéleti szereplőket „trashcelebeknek” titulálta. A „trash” angolul szemetet jelent, vagyis a politikai ellenfelek és támogatóik leminősítve, emberi méltóságukban megsértve kerültek retorikájának célkeresztjébe.

Ez a beszéde sem a jövőről vagy a programjáról szólt, hanem a gyűlöletkeltésről. Amikor a miniszterelnök október végén meghirdette a Digitális Polgári Körök országjárását, Magyar Péter azonnal reagált, hogy majd ő megmutatja, milyen a „valódi országjárás” azzal, hogy ugyanazokra a napokra és helyszínekre szervez saját rendezvényeket. Most Győrben, de előtte Kötcsén vagy idén október 23-án is ez történt. Akkor is Orbán Viktor árnyékában mozgott, amikor rendre az első sorban igyekezett helyet foglalni a Fidesz rendezvényein. Politikájának lényege egy mondatban összefoglalható: mindenhol ott akar lenni, ahol a miniszterelnök is jelen van, hogy az ő árnyékában keresse a fényt. Aki azonban csak az árnyékban igyekszik reflektorfénybe kerülni, legfeljebb árnyjátékossá válhat.