Jelentés elfogadását kezdeményezte Magyarország az Európa Tanácsnál (ET) az ukrajnai kisebbségi helyzetről – közölte Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő telefonon Strasbourgból az MTI-vel szerdán.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán (archív, illusztráció)

A képviselő szerint Magyarország azt szeretné, hogy az Európa Tanács készítsen jelentést, parlamenti közgyűlése pedig fogadjon el határozatot az ukrajnai magyarságot ért jogsértésekről, az ukrajnai nemzeti kisebbségeket érő jogszűkítő folyamatok megfékezése érdekében.

A határozatnak ki kell mondania, hogy egyebek mellett az oktatást érintő szabályozások szemben állnak a nemzetközi joggal, amelynek betartását korábban Ukrajna nemzetközi és kétoldalú egyezmények aláírásával vállalta – húzta alá a képviselő.

Kiemelte, a magyar európai tanácsi delegáció sikere, hogy Magyarország összegyűjtötte a kezdeményezés benyújtásához szükséges több mint húsz aláírást hat ország, Magyarország mellett Románia, Szerbia, Albánia, Horvátország és Németország képviselői részéről annak érdekében, hogy elindulhasson az eljárás. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az ET pozitívan bírálja el a kezdeményezést és hajlandó foglalkozni az emberjogi sérelmekkel, az ukrajnai, őshonos kisebbségek, köztük a magyar kisebbség problémájával is.

Aláhúzta, az Európa Tanács alapokmányai főként az emberi jogokra hivatkoznak, amellyel kapcsolatban gyakran előkerülnek a migrációs és gender-problémák mellett más kisebbségek helyzetének kérdései, ezek hátterébe szorul azonban az őshonos európai kisebbségek ügye. A tanács alig foglalkozik a klasszikusnak mondható emberi jogi kérdésekkel és még kevesebbet a nemzeti kisebbségek kérdésével – emelte ki.

Zsigmond Barna Pál kijelentette, Magyarország határozottan kiáll az ukrajnai magyar közösség védelmében.

„Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európa Tanács térjen vissza az alapító gondolatokhoz, amelyek szerint védeni kell az őshonos kisebbségeket, meg kell őrizni Európa eredeti sokszínűségét” – fogalmazott a képviselő.

Az ukrán Legfelsőbb Tanács szeptember elején szavazta meg az új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.