Diadal Dubajban

Ma már aligha élhet meg egy múzeumi kiállítás multimédiás eszközök nélkül, és nem csak azért, mert az érintőképernyők használata olyannyira trendi: a világ óhatatlanul felgyorsult, ami a kultúrafogyasztásra is jelentős hatással van. Az online térhez szokott fiatal generáció képtelen hosszú perceken át egy kiadósabb szövegfolyamra koncentrálni, gyors vizuális ingerekre van szüksége ahhoz, hogy valami ébren tartsa a figyelmét. A változó közönségigény a múzeumok szemléletmódját is átformálta: a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM 2022-ben Prágában elfogadott új múzeumi definíciója szerint a múzeum amellett, hogy kutatja, gyűjti és feldolgozza a tárgyi örökséget, nyitott a közönség számára, megközelíthető és befogadó, a közösségek részvételével működik és kommunikál, az ismeretterjesztés, a szórakozás, a reflexió és a tudásmegosztás sokféle élményét kínálva fel. Vagyis a múzeum ma már jóval élményszerűbben működik, miközben igyekszik megszólítani a társadalom legkülönbözőbb csoportjait.

Adaterdő és infósztráda

A dubaji F@IMP fesztiválon a Néprajzi Múzeum állandó kiállítására az Art1st dizájnstúdióval való együttműködésben készült multimédiás hálózatot díjazták, ami 3000 négyzetméteren, interaktív térképekkel, animációkkal és filmekkel kelti életre a több mint 3600 eredeti tárgy mögött rejlő személyes történeteket, szem előtt tartva, hogy a legkülönbözőbb kulturális hátterű látogatóknak a lehető legteljesebb múzeumi élményt adja. A Gyűjteményi kiállítás a múzeum több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, legrégebbi darabja egy Kr. u. 731-ból származó, az 1930-as években felfedezett és 1973-ban Magyarországra került maja sztélé. A jókora faragott kődarab kalandos múltját interaktív térképen követhetjük, analóg, vagyis lapozható füzetkében is elolvashatjuk, sőt, a sztélé felbukkanásának fordulatos, krimibe illő sztoriját a tárgy mellett kihelyezett fülhallgatón meg is hallgathatjuk. Vagyis több csatornán jutnak el a befogadóhoz az információk a tárgyról: a játékos, szórakoztató, elmélyülést segítő multimédiás megoldások a kulturális örökség értelmezésének új útját kínálják.

Az állandó tárlaton megjelenik egy különleges gesztus is: a múzeumi tér falára vetített nevek, fogalmak összesűrűsödő és szétváló képsorain az előttük elsétáló látogató digitális árnyéka is feltűnik, jelezve, hogy a tárlaton megjelenített örökség és tudás közös kincs, közös élmény, amelyet mi magunk is formálunk.

Népzene mixelve

Az állandó kiállítás elképesztő adatmennyiségének befogadását segítő multimédiás technikák mellett ugyancsak rendhagyó és innovatív ötlet a másik dubaji díjazott, az EthnoFusion ingyenesen letölthető alkalmazás.

Az EthnoFusion felületén, a bal oldali mezőben modern zenei alapokat, effekteket találunk, a jobb oldaliban pedig a népi hangszereken – citerán, furulyán, tekerőn, dudán és még számtalan hangszeren – megszólaló változatos dallamokat: az alkalmazásban mindezt összekeverve saját zenét alkothatunk, és azt meg is oszthatjuk. Sebestyén Áron zeneszerző Szentiványi András programozóval és a múzeum néprajzos és kommunikációs munkatársaival közösen fejlesztette ki a múzeum korábbi időszaki citerakiállítására a szórakoztató, ismeretátadást segítő mobilapplikációt, amit azóta is nagyon sokan töltöttek le és használnak. Amint Sebestyén Áron fogalmaz, az EthnoFusionnal azt szerették volna megmutatni, hogy az egyes tájegységek mennyire kötődnek egymáshoz a pentatonalapú magyar népzene által. Az alkalmazás kiváló példája annak, hogyan tehető személyessé, mindenki számára hozzáférhetővé a gyűjteményekben őrzött zenei örökség. Sebestyén Áron hozzáteszi, jelenleg egy mesterséges intelligenciával működő múzeumi asszisztens fejlesztésén dolgoznak, amely ugyancsak élvezetessé és informatívvá teszi majd a tárlatlátogatást.

Mindkét díj példaként szolgálhat arra, hogyan válhat a XXI. században nyitott, befogadó és dinamikus térré; a korszerű, innovatív projektek ráadásul kijelölik az örökség bemutatásának jövőbeli irányait is.

Költözés a virtuális térbe

Úgy tűnik, az intézmény számára 2025 afféle digitális mérföldkő: a Néprajzi Múzeum a Kossuth téri épületből való átköltözése után mostanra a magyar múzeumi szféra legnagyobb digitális reformját hajtotta végre. Több külön adatbázisból álló nyilvántartását egy korszerű, nemzetközi múzeumi szabványoknak is megfelelő platformra, a MuseumPlus integrált gyűjteménykezelő rendszerre helyezte át. A projekt volumenéről árulkodóak az adatok: több mint 580 ezer kulturális örökségi adatrekord, közel százezer szótári tétel és több mint 700 ezer műtárgyfénykép. A vállalkozás fontosságával kapcsolatban Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályvezetője megjegyzi: az új generációk információszerzési szokásai, a digitális készségek térnyerése, valamint a felhasználói igények radikális átalakulása megköveteli, hogy az egyébként zömmel hagyományos kultúra javait őrző múzeumok ma már ne csak kiállítóhelyként, hanem tudásközpontként és digitális szolgáltatóként is működjenek – kiszolgálva nemcsak a kutatók, hanem a nagyközönség igényeit is.