The Telegraph: „Zelenszkij kezdi elveszíteni a kapcsolatát a valósággal”
Éles hangú véleménycikket írt a The Telegraphban Owen Matthews brit újságíró.
Zelenszkijt a korrupció és a katonai vereségek válsága sújtja. De ahelyett, hogy a sürgető kihívásokkal foglalkozna, drága fegyverszerződéseket ír alá, amelyeket nem engedhet meg magának. Ugyanakkor a katonai dezertálások száma növekszik, politikai támogatottsága pedig csökken.
Éles hangú véleménycikket írt a The Telegraphban Owen Matthews brit újságíró. Arra figyelmeztet, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök veszélyes helyzetbe lavírozta magát.
Ukrajna nemcsak a folyamatban lévő háború miatt néz szembe szinte megoldhatatlan katonai és politikai válsággal, hanem az egyre szélesedő korrupciós botrány veszélyezteti az ország politikai stabilitását. A valódi kihívások kezelése helyett azonban Zelenszkij szimbolikus lépésekhez folyamodik, amelyek tovább terhelhetik az országot.
Fegyverüzletek pénzügyi alapok nélkül
Zelenszkij a közelmúltban számos olyan fegyverüzletet írt alá, amelyeket Ukrajna egyszerűen nem engedhet meg magának. Megállapodott abban, hogy 100 Rafale vadászgépet és fejlett légvédelmi rendszereket, például a SAMP/T rendszert vásárol Franciaországtól. Ugyanakkor 150 Gripen vadászgépet szerzett be Svédországtól, és megállapodást írt alá Görögországgal amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) délnyugat-ukrajnai szállításáról. Ezek a döntések érthetőnek tűnhetnek a katonai szükségletek fényében. Matthews azonban tisztázta:
„Ukrajna nem rendelkezik a szerződések teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal.”
A kommentátor meg van győződve arról, hogy „Zelenszkij így a fegyvereladásokra és a nemzetközi megállapodásokra támaszkodik anélkül, hogy rendelkezne a finanszírozásához szükséges forrásokkal.” A 60 milliárd dolláros költségvetési hiány 2026 februárjára fenntarthatatlan lesz. „Zelenszkij rendkívül nehéz helyzetben van az ígéretei betartása terén” – figyelmeztet Matthews.
A helyzet kétségbeejtő.
Februárban az állam kifogy a pénzből, hacsak az EU nem járul hozzá egy 140 milliárd eurós, orosz eszközökkel biztosított hitelhez. Ukrajnának azonban semmi reménye sincs arra, hogy valaha is visszafizesse ezt a hitelt. Ugyanakkor Franciaország továbbra is elutasítja az orosz vagyon elkobzását – tartva a jogi következményektől és a befektetők Európából való kivándorlásától.
Korrupció a belső körökben
Míg Zelenszkij külpolitikájában a fegyverszállításokra összpontosít, belpolitikáját súlyos korrupciós botrány rázta meg.
Belső körének több tagját, köztük közeli bizalmasait, 100 millió dollár sikkasztásával vádolják.
Ezeket az összegeket állítólag kenőpénzekből szerezték meg atomerőművek légvédelmi rendszereinek beszerzésével kapcsolatban, amelyek különösen sebezhetőek az orosz támadások fényében.
Az ukrán elnök megpróbálta leállítani a nyomozást azzal, hogy állami ellenőrzés alá vonta a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt. Matthews ezt írja: „A nyomozás leállítására tett kísérlet különösen súlyos, tekintve, hogy a háborús haszonszerzés vádja Ukrajna legsúlyosabb energiaválsága és az ország energiainfrastruktúrája elleni orosz támadások közepette merül fel.”
A helyzet akkor eszkalálódott, amikor Timur Mindics, Zelenszkij közeli szövetségese és a Kvartal-95 televíziós műsorgyártó cég társalapítója a nyomozás célpontjává vált. Ekkor Izraelbe menekült, hogy elkerülje a rendőrségi razziát.
Növekvő népszerűségi válság és katonai dezertálás
Zelenszkij politikai támogatottsága csökken. Saját pártján belül egyes tagok már legközelebbi bizalmasa, Andrij Jermak lemondását követelik. Jermak a korrupciós botrány középpontjában áll, és korábban Zelenszkij cégének, a Kvartal-95-nek a vezető jogi tanácsadója volt.
Az elnök népszerűsége 20 százalékra zuhant, ami hatalmas bizalomvesztésre utal.
