Hatékonyabb forrásfelhasználás kell
Magyarországi EB-képviselet: növelni kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát.
Az uniós források felhasználásában az eddiginél magasabb hatékonyságra van szükség – hangsúlyozta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője csütörtökön, a Transparency International (TI) Magyarország konferenciáján.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A képviseletvezető Az uniós támogatással finanszírozott projektek megvalósíthatósága és gazdasági életképessége című, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valamint a Holland Királyság támogatásával rendezett konferencián kifejtette: a legtöbb uniós társfinanszírozású projektet a kohéziós politikai keretein belül finanszírozza az unió, amelynek fontosságát az európai költségvetésen belüli súlya is jelez. Ez a politika minden tökéletlensége ellenére, minden uniós polgár számára hasznos. A magyar út- és közműhálózat, az oktatási és egészségügyi intézmények nagy része ilyen társfinanszírozású projektekkel épült vagy újult meg, ami nemcsak az életminőség szempontjából fontos, hanem növeli Magyarország versenyképességét is – mondta.
Kitért arra is, hogy a 2021-2027 közötti időszakban az uniós beruházások öt fő célkitűzése: az okosabb, zöldebb, kapcsolatteremtőbb, szociálisan érzékenyebb és a polgáraihoz közelebb álló Európa megteremtése. A regionális fejlesztési beruházásokra rendelkezésre álló források jelentős részét az első két célkitűzésre javasolják fordítani. Ahhoz, hogy maradéktalanul kiaknázhatók legyenek a nemzeti és az uniós szintű beruházásokban rejlő lehetőségek, növekedés- és vállalkozásbarát környezetet kell kialakítani szavai szerint.
Kiemelte, minden programnak lesznek számszerűsíthető céljai – például a létrehozott munkahelyek száma, a szélessávú internethez való további hozzáférések száma -, amelyek végrehajtását időközben is ellenőrizni lehet. Az új keret éves teljesítmény-felülvizsgálatot vezet be, a programhatóságok és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszéd formájában. A programok teljesítményét a féléves felülvizsgálat során is értékelni fogják. Átláthatósági okokból, és azért, hogy a polgárok nyomon tudják követni az előrehaladást, a tagállamoknak két havonta jelentést kell majd tenniük valamennyi végrehajtási adatról. A kohéziós alap nyílt adatplatformja rendszeresen frissülni fog. A transzparencia hozzájárulhat a programok nagyobb eredményességéhez – tette hozzá.
A programok félidős felülvizsgálata az akkori legfrissebb országspecifikus ajánlások mentén történik majd. A programidőszak előrehaladtával a tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk a Bizottságnak arról, hogy milyen eredményeket értek el.
A javaslatok mind az uniós források eredményesebb felhasználását szolgálják – hangsúlyozta a képviseletvezető. Ez – amellett, hogy az adófizetők pénzéről van szó – azért is fontos, mert a Brexit miatt valamivel kevesebb kohéziós forrásból kell majd gazdálkodni. Emellett a tagországok és az uniós intézmények több olyan kihívást találtak, amelyekkel szemben közösen, európai szinten kell fellépni, amelyekre többet kell költeni – mondta, példaként a migráció megelőzését, az európai biztonság növelését, a közös védelmi programot, a kutatás-fejlesztési programok erősítését említve.
Mivel a főösszeg nem növekedhet dinamikusan, sőt egy nagy befizető kilép, a korábbi nagy célok, mint az agrárköltségvetés vagy a kohéziós támogatás csökkenni fog, ezért még inkább fontos a veszteségek megszűntetése. Ha sikerül hatékonyabban felhasználni a forrásokat, azok a működő gazdaságba jutnak el, akkor kevesebből gazdálkodva akár hasonló eredményt is elérhetnek – mondta Zupkó Gábor.
Rene van Hell, a Holland Királyság budapesti nagykövete köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, jelentős jövedelmi különbségek vannak a nyugat-európai és újonnan csatlakozott tagállamok között, amelyeket a piac nem tud megoldani, az uniós programokkal azonban javítani lehet a növekedésüket. Magyarország esetében például a GDP 3,5 százalékát teszi ki az alapok hatása.
Kitért arra is, a strukturális alapok nemcsak azokhoz az országokhoz jutnak el, amelyeknek igazán szükségük van rá. A holland kormány szeretné a költést visszaszorítani, és azon országokra fókuszálni, amelyeknek valóban szükségük van ezekre a forrásokra. A strukturális alapoknál nagyon fontos a jogállamiság tiszteletben tartása is, a bizottság azt javasolta, hogy ennek szempontjait figyelembe véve osszák el a pénzeket – mondta a nagykövet.
