„Perzselő szellemet tapasztaltunk Makovecz Imre közelében”

„Makovecz Imre a XX. század második felének kimagasló szellemi alakja, az élő magyar építészet és a szerves (organikus) gondolkodás alapítója és mestere. Világszerte ismert és megbecsült építészeti munkássága. Országépítő tevékenysége olyan elődök munkájának folytatása, mint Kós Károly.

Építészeti tevékenysége mellett iskolát alapított, fiatalok nemzedékének adott példát magyarságból, emberségből, tartásból, és ahogy mondani szokta, »eleganciából«. Amikor a falvak elsorvasztása zajlott a hetvenes évek településhálózat-fejlesztési koncepciója alapján, az ezernél több szerep nélkülivé tett településnek példát adott a faluházak építésével, gondoljunk csak Zalaszentlászlóra, Bakra vagy Jászkisérre. Az egész Kárpát-hazát járta, dolgozott Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben. Minden közösség számíthatott rá, ahonnan megkeresték. A megépült templomok, közösségi épületek, családi házak hittel épültek, mert a tervezés ideje alatt a kérdésre mindig az volt a válasz: »Hát, pénzünk, az nincs.« Mégis, száznál több épület valósult meg, mert a hit és akarat megteremtette a hozzávalókat. Éles szemmel figyelte a történéseket és hívta fel a figyelmet a csalók és hazug manipulálók dolgaira. Közelében perzselő szellemet lehetett megtapasztalni, mindig éles gondolatokkal reagált az adott helyzetre, és erős akarattal cselekedett.

Nekünk, munkatársaknak, tanítványoknak (visegrádi táborosoknak) rengeteg feladatot adott, ezek lehettek konkrét építészeti megbízások vagy biztatás a főépítészség gyakorlására, azaz szellemi és gyakorlati szolgálatra, hiszen a címek sosem érdekelték. Számtalan díj kitüntetettje, mert felismerték a benne élő géniuszt. A nagy állami megbízások elkerülték, de ki ne emlékezne a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának sikerére? Szíve szerint igazán azokat az embereket és közösségeket szerette, akik bátran kezdtek bele lehetetlennek tűnő történetekbe a közösség és a magyarság megmaradásának érdekében. Ezek a példák erőt adtak mindenkinek, és biztatást a Kós Károly Egyesülésnek az élő építészet folytatására.

Az organikus építészet művelői: a Kós Károly Egyesülés csaknem ötven tagja, a Vándoriskola száznál több végzett építésze és a hasonló gondolkodású sok-sok önálló építész teszi a dolgát szerte az országban és a határokon is túl. Ezúton is üzenjük mindenkinek, hogy a megkezdett munkát folytatjuk, jelen vagyunk. Az élő magyar építészet mindenféle mesterkedés ellenére erős, mert nem a pénzre, hanem a belső fényben megjelenő gondolatra és a közösségre alapoz. Nagyon bízunk a Szent Mihály-templom (Feltámadás Temploma) megépítésében, hogy a szent kivont kardjából sugárzó fény vezessen bennünket ebben a sötétséggel átszőtt világban.

(A kilencven éve ezen a napon született Makovecz Imréről írt méltatásunkat itt olvashatják. Turi Attilának, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének megemlékezését ide kattintva érik el, Salamin Ferenc gondolatait itt olvashatják. A vörösiszap-katasztrófa 15 éves évfordulóján Zsigmond Lászlóval és Turi Attilával készült páros interjúnkat pedig itt találják.)