Villámcsapásszerűen köszöntött be az ősz Magyarországra: szeptember elején még telt házzal üzemeltek a strandok, a hónap közepén azonban hirtelen előkerültek a meleg ruhák a gardróbszekrények mélyéről. Laza Bori meteorológussal 2018 időjárásáról és a globális felmelegedés hazánkat érintő következményeiről beszélgettünk.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Hogy itt van az ősz, itt van újra, az nem meglepő, hiszen októbert írunk, arra azonban valószínűleg senki nem volt felkészülve, hogy szeptember végén a fürdőruhát egyből télikabátra kell cserélni…

– Valóban meglepetésszerűen köszöntött be a hideg. Szeptember 25-én éjjel a Nógrád megyei Zabarban mínusz 4,1 fokig csökkent a hőmérséklet, de másutt is előfordult fagy. Mindössze két tizeden múlt, hogy megdőljön a 110 éves napi rekord. Országos átlagban plusz 1,5 fok körül alakult a minimum, amely több mint nyolc fokkal alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. Ezekhez hasonló értékeket általában novemberben mutatnak a hőmérők.

– Panaszra ugyanakkor senkinek nem lehet oka, áprilistól szeptember közepéig tartott a nyár. Mi történt?

– A globális fölmelegedés következtében szép lassan felborul az eddigi rend, elcsúsznak az évszakok és a hónapok, időnként eltűnik a tavasz és az ősz. Emlékezzünk csak vissza az év elejére, milyen hosszú volt a tél! Még márciusban is havazott az ország egyes pontjain. Áprilisban ugyanakkor maximum hőmérsékleti rekordok dőltek meg, helyenként 30 fokig is felkúszott a hőmérő higanyszála, utoljára 1901-ben volt ilyenkor ennyire meleg.

– Ezért a drasztikus változásért mi, emberek vagyunk a felelősek?

– A globális felmelegedés teljesen természetes folyamat. A történelemnek mindig is voltak és mindig is lesznek úgynevezett glaciális és interglaciális periódusai, vagyis olyan időszakok, amikor a föld átlaghőmérséklete csökken, majd nő. Most éppen ez utóbbi a jellemző. A klímaváltozás sebességét ugyanakkor valóban az emberek befolyásolják, mégpedig nagyon rossz irányba. Ez az, ami igazi problémát jelent, mert a természet nem képes felvenni a tempót, emiatt egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási körülmények, még itt, a Kárpát-medencében is. A környezetszennyezés mára olyan mértéket öltött, hogy ezt a negatív folyamatot minden bizonnyal nem lehet visszafordítani. Egyes szakértők szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint amennyi hal. Sajnos a hőmérséklet emelkedése még akkor is évtizedekig folytatódna, ha holnaptól a Föld mind a 7,5 milliárd lakója környezettudatos életmódot folytatna.

– Mit okoz a klímaváltozás hazánkban, mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben?

– Hozzá kell szoknunk, hogy egyre enyhébbek lesznek a telek, és egyre forróbbak a nyarak. Vannak olyan európai városok, ahol 2017-ig több mint 1,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a XX. században mért átlaghoz képest, vagyis a felmelegedés sok helyen már meghaladta a párizsi klímaegyezményben célként meghatározott mértéket. Budapest a hetedik az európai metropoliszok között. Nálunk 1901 óta 1,1 fokkal lettek melegebbek a telek, ha csak az elmúlt harminc évet nézzük, akkor 1,6-tal, a következő száz évben pedig 2-5 fok közötti emelkedéssel számolnak a szakértők. Ez nagyon komoly növekedést jelent. Karácsonyi hóesésre tehát jobb, ha nem számítunk a jövőben, arra azonban nem árt készülni, hogy március 15-ét egyre többször ünnepelhetjük majd térdig érő hóban. A csapadékeloszlásban már most jól érzékelhető az a változás, ami a jövőben csak erősödni fog: rövid idő alatt óriási mennyiségű eső hullik, az aszályos időszakok pedig egyre hosszabb ideig tartanak. Júniusban a Bükkben például 170 milliméter eső esett 24 óra alatt, ami majdnem kéthavi csapadéknak felel meg.

– A klímaváltozás hatásait a mezőgazdaság is érzi már?

– Természetesen, az új körülmények új kihívást jelentenek a gazdák számára. Az éghajlat módosulása miatt egyre többször kísérleteznek a szárazságot jobban tűrő fajok termesztésével, bizonyos termékeket illetően már most importra szorulunk. Óriási problémát jelent az is, hogy a téli fagyok nélkül egyes károkozók aktívak maradnak, nem pusztulnak el, hanem hatalmas károkat okoznak a növényvilágban. És akkor még nem beszéltünk azokról a jövevényekről, amiknek kiváló életkörülményeket teremt a folyamatosan melegedő magyar klíma. Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint Magyarországon elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

– Az említett publikáció szerint a legnagyobb egészségügyi kockázatot itthon az extrém magas hőmérséklet jelenti majd a jövőben.

– Az előző években eloszlottak a hőhullámok, idén viszont nem így történt: júniusban és júliusban nem volt extrém meleg, augusztusban viszont három hőhullám is érkezett, ami rendkívüli megterhelést jelentett az emberi szervezet számára. Tartós forróság idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek. Bizonyított tény az is, hogy hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

– Milyen módon hat az éghajlatváltozás az allergiások életére?

– Megkínozza őket, mivel az enyhe időjárás miatt a pollenterhelés időszaka megnő. Az egyik legagresszívabb gyomnövény, a parlagfű virágpora például az idén a megszokottnál két héttel korábban jelent meg a levegőben, és valószínűleg csak november közepén tűnik el. A klimatikus viszonyok változásával olyan baktériumok és vírusok is megjelennek, amelyek korábban nem voltak jellemzők mifelénk.

– Hogyan folytatódik az ősz, és milyen télre számíthatunk?

– Találgatások vannak, de ezt nem lehet pontosan megmondani. Egy ötnapos előrejelzésnek durván hetvenszázalékos a megbízhatósága. A többhetes időjárás-előrejelzéseket általában évről évre összegyűjtött statisztikai adatok alapján készítik, ezért gyakran okoznak csalódást. Annyi biztos, hogy ha az elmúlt évek tendenciája folytatódik, akkor az idén sem fog lefagyni az orrunk a téli ünnepek környékén.

– Egy kismama hogy bírja ezt a szélsőséges időjárást?

– Én viszonylag jól, szerencsére nincs semmiféle negatív hatása rám.

– Nagyon szép és komoly feladat vár önre. Édesanya lesz. Emiatt nemrégiben elbúcsúzott a televíziótól. Tervezi, hogy visszatér?

– A tévé csak a második volt a sorban, főállásban a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatnál dolgozom. Nyáron 24 óránként, télen 12 óránként szöveges előrejelzést készítek a repülőtér-felügyelőnek és a légi irányítás munkatársainak. Együtt a két munka nagyon megterhelő, így ha megszületik a kislányom, egészen biztos, hogy választanom kell. Most a reptéri munka felé hajlok, de az élet épp annyira kiszámíthatatlan, mint manapság az időjárás. Meglátjuk, mit hoz a jövő.