Segély helyett munka
Önállóságot ösztönző szemlélet a szociális támogatásoknálKiszivárgott és nem cáfolt hírek szerint a Belügyminisztérium szigorítaná a foglalkoztatást helyettesítő támogatás feltételeit: a jogosultság eddigi jóindulatú megállapítása helyett a közfoglalkoztatásban keresett összeg is beszámítana az érintettek jövedelmébe. A kormány szerint a korábbi segélyezettek ma már a munkaerőpiacról biztosíthatják a megélhetésüket. Az egyre kedvezőbb foglalkoztatási helyzettel párhuzamosan a támogatásra jogosultak száma kevesebb mint felére csökkent az elmúlt hat évben.
Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Népnyúzó ötletnek nevezte Komjáthi Imre, az MSZP nemrég hivatalba lépő alelnöke, a Közmunkás Szakszervezet elnöke a Belügyminisztériumból kiszivárgott tervezetet, amely a valós jövedelemben határozná meg a foglalkoztatást segítő támogatás jogosultságát. A korábbi szociális segély helyébe lépő ellátási formát ugyanis az elmúlt években sok család úgy kapta, hogy a jogosultság kiszámításánál nem vették figyelembe a családtagok közmunkában szerzett jövedelmét. Ezen változtatnának most, ami sokaknál valóban a támogatás elvesztését jelentené. A törvény szerint ugyanis szociális támogatás akkor jár, ha a család egy főre eső jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékát, vagyis jelenleg 25 ezer 650 forintot. Mivel a közmunkabér nettó 54 ezer, a szakképzett közmunkás fizetése pedig 78 ezer forint, ennek figyelembevételével sok család valóban a küszöb fölé kerülne. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a közmunkások esetében is a foglalkoztatást segítő támogatás 22 ezer 800 forintos összegét vették figyelembe az ügyintézők a család összjövedelmének megállapításakor.
Feleannyian segélyen
Az illetékesek nem cáfolták a hírt, a parlamentben felmerült kérdésekre pedig Rétvári Bence államtitkár szélesebb áttekintésben válaszolt. Mint mondta, a kormány szociálpolitikájának kulcstényezője, hogy minden munkaképes embernek legyen állása, mert csak ez tud hatékonyan megvédeni a szegénységtől. Az elmúlt évek kedvező munkaerőpiaci folyamatai pedig erre lehetőséget adnak, ahogy a korábbi segélyezettek közül sokan már meg is jelentek a tényleges munkaerőpiacon.
Mint köztudott, a foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta jelentősen nőtt, az akkori 3,732 millióról a tavalyi évre 4,421 millióra, vagyis közel 700 ezer fővel. A legfrissebb statisztikák pedig további 39 ezres növekedést mutatnak az idei évre. Eközben a munkanélküliségi ráta 11,2 százalékról 3,7 százalékra csökkent. Sőt, szeptemberben történelmi rekordszintre, 83 ezerre nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. Mindez indokolhatja a segélyek eddigi jóindulatú elbírálásának szigorítását, a munkaerőpiacra terelés erősítését.
A foglalkoztatási helyzet javulásával párhuzamosan egyébként az elmúlt években már jelentősen csökkent a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. A 2010-es 175 ezer érintett a válság magyarországi csúcspontjára, 2012-re 237 ezer főre nőtt, azóta azonban évről évre kevesebben, tavaly már csak szűk 100 ezren vették igénybe ezt a szociális segélyt. A területi statisztikák szerint az ország nyugati megyéiből szinte teljesen eltűntek a rászorulók: Győr-Moson-Sopron megyében tavaly mindössze 843-an részesültek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, Fejérben ugyanakkor számuk a 2012-es 8230-ról 2775-re apadt. Bár a csökkenés ott is jelentős, az ország keleti felében még mindig többen érintettek: Borsodban 42 ezerről 17 ezerre, Szabolcsban pedig 35 ezerről 15 ezerre mérséklődött a támogatás alanyainak a száma. Meglepően magas a budapesti adat, ahol (a korábbi 18 605-el szemben) még mindig 7644 támogatott van, itt például jóval eredményesebb lehet a szigorítás terelő hatása, mint a rossz közlekedési lehetőségekkel sújtott kelet-magyarországi kisfalvakban.
Az aktivitás keretszámai
Magyarország segélyalapú gazdaság helyett munkaalapú gazdaságot épít, hangsúlyozta Orbán Viktor az őszi parlamenti ciklus indításakor elhangzott beszédében. Amivel nem mondott újdonságot, hiszen ezt a Fidesz–KDNP-kormány már hatalomra jutásakor leszögezte. Ennek keretében került sor az első intézkedései között a munkanélküli segély időtartamának három hónapra csökkentésére, majd 2014-től a közfoglalkoztatás jelentős szélesítésére, aminek során a segélyek kifizetését is részben a foglalkoztatási formában való részvételi hajlandósághoz kötötték.
Utóbbi már együtt járt a támogatásra szánt keretösszegek átcsoportosításával. Míg 2010-ben 334 milliárd forint volt a költségvetésben a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, 2014-ben már az időközben állástalanok szociális ellátásának átnevezett keretben csupán 172 milliárd forint maradt. Ugyanekkor 270 milliárd forint jelent meg – az addig csupán 50 milliárdos nagyságrendű – közfoglalkoztatás támogatására.
A KSH kimutatásai szerint azóta tovább szűkült az alanyi jogon elérhető szociális támogatások összege. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra például a 2014-es 44 milliárd forinttal szemben, az érintettek számának csökkenésével párhuzamosan, tavaly már csak 27 milliárdot fordított az állam. A korábban 20 milliárdos lakásfenntartási támogatás állami kiadásként szinte teljesen megszűnt, hasonlóan az adósságcsökkentési támogatáshoz. És teljesen eltűntek a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási, átmeneti segélyes kategóriák. A Policy Agenda a napokban tette közzé a szociális támogatások 2014–2017 közötti alakulására szóló kimutatását, ami a – nem foglalkoztatáspótlónak számító – segélyek 36 százalékos csökkenését mutatja.
Az új kormányzati elképzelésekről tanúskodik ugyanakkor a gyermekek után járó adó-visszaigénylés összegének folyamatos bővítése, illetve az önkormányzati segélykeret összegének növelése – utóbbi három év alatt 14 milliárdról 22 milliárd forintra nőtt. Vagyis eszerint a dolgozni és gyermeket vállalni hajlandó családokat fokozottan támogatja a kormány, az elesettek problémáinak megoldását pedig a helyi viszonyokat jobban ismerő önkormányzatokra bízza.
Közmunkásból munkás
Bár a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési esélyeit a normál munkaerőpiacon sokáig alacsonynak, kezdetben csupán 10, később 15 százalék körülinek mutatták a statisztikák, ahogy az elmúlt egy-két évben meredeken nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, ez is változott. Az idei első fél évben a foglalkoztatási formából kikerült 224 ezer érintett közül 43 ezer talált magának állást, ami 19,2 százalékos arányt jelent. A szélesebb munkalehetőségekkel függhet össze az is, hogy az idei első fél évben 35 ezerrel kevesebben közfoglalkoztatott volt, mint 2017 azonos időszakában. Mindez egyébként azt is jelenti – hozzáadva a foglalkoztatottság bővüléséről szóló 39 ezres KSH-adathoz –, hogy az elmúlt egy évben a versenypiac álláshelyeinek száma 74 ezerrel bővült. A közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra irányítását 2017-től kormányzati támogatás is segíti, ennek keretében az érintettek egyrészt elhelyezkedési juttatást kapnak, másrészt foglalkoztatójuk mentesül a bérköltség befizetésének egy részétől.
– Míg önök csak abban tudtak gondolkodni, hogy segélyekkel tartsák lélegeztetőgépen a nehezebb sorsú állampolgárokat, mi kiszámítható jövőt, munkalehetőséget biztosítunk nekik – reagált a szocialista kritikákra a parlamentben Rétvári Bence.
A KSH szerint a szocialista kormányok alatt valóban jelentős mértékben nőtt mind a segélyezettek száma, mind a segélyekre fordított összeg. A rendszeres szociális segélyt kapók száma például a 2002-es 125 ezerről 2007-re 195 ezerre nőtt, noha az akkori jó GDP-adatok nem igazolták a rászorulók számának bővülését. A segélyezési rendszer felpuhítása ugyanakkor oda vezetett, hogy sokan megszokták, erőfeszítés nélkül is biztosíthatják megélhetésüket, ha alacsonyan tartják életminőségüket – ami valójában az érintetteknek sem volt jó.
Az elmúlt nyolc év új szemlélete, az aktivitás ösztönzése, a segélyek arányának csökkentése, a munkaviszony és családtámogatás összekapcsolása fokozatosan beérni látszik. E szigorításokra is szükség van ahhoz, hogy Magyarország aktivizálni tudja azt a 330 ezres potenciális munkaerő-tartalékát, amit az elemzők valószínűsítenek.
