Fotó: shutterstock.com (AI)
Hirdetés

Most azonban a német–kínai kereskedelem összértéke elérte a 185,9 milliárd eurót, míg az Egyesült Államokkal bonyolított forgalom 184,7 milliárd eurón állt meg. Bár Németország továbbra is jelentős többletet könyvelhet el az amerikai kereskedelemben – 71,9 milliárd eurónyi importtal és 112,8 milliárd eurós exporttal –, Kínával szemben már éppen fordított a helyzet. A német export a kommunista országba több mint 12,3 százalékkal esett vissza, 61,4 euróra, miközben a kínai exportőrök 124,5 milliárd eurónyi árut adtak el a német piacnak.

A Német Gazdasági Intézet a berlini külügyminisztérium felkérésére azt állapította meg, hogy a kínai vállalatok az amerikai–kínai kereskedelmi háború következményeként egyre tudatosabban irányítják át szállítmányaikat Németországba. A szervezet szerint Kína nemcsak a célpiacot cserélte le, hanem árban is ráígért a versenytársakra:

a kínai áruk átlagos ára négy százalékkal esett vissza az előző évhez képest.

A német autóipart különösen érzékenyen érinti ez a helyzet. Az olcsó kínai elektromos járművek importja az év első felében 130 százalékkal nőtt, míg a kézi váltós modelleké a második negyedévben 183 százalékkal ugrott meg. Az iparág szereplői arra figyelmeztettek, hogy az olcsó kínai autók tömeges megjelenése és az energiaköltségek elszabadulása együtt olyan nyomást gyakorol a német gyártókra, amely már elbocsátásokhoz és jelentős leépítésekhez vezet.

Közben egyre több nagyvállalat dönt úgy, hogy a kínai piacon való könnyebb érvényesülés érdekében helyben kezdi meg a gyártást, ahelyett hogy Németországból exportálná az árut. Ide tartozik a BMW, a Hugo Boss és a Volkswagen is, amelyekkel szemben már korábban megfogalmazódtak olyan vádak, hogy közvetve hasznot húzhatnak egy elnyomó rendszerből, a Kínai Kommunista Pártot ugyanis hiteles beszámolók egy és három millió közé tehető ujgur muszlim internálásával vádolják, akik közül sokak lettek bántalmazás, nemi erőszak, kényszersterilizálás és szervkereskedelem áldozatai.