A novemberi felmérésben a háztartásoknál Magyarország jövőbeni versenyképességével, míg a vállalatoknál a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatos várakozások javulása jelentették a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.

Hirdetés

A közlemény szerint a konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz-ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Kiemelték, hogy a lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe erősödött novemberben, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi -0,7-ről nullára, a gazdasági környezet érzékelése novemberben az előző havi -21,2-ről -16,5-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex -53,3-ről -52,1-re javult, és az anyagi helyzet megítélése is erősödött -9,1-ről -8,0-ra.

Közölték, hogy a lakossági konjunktúrakutatásban 2025 novemberében már a pozitív tartományba került a következő évre várt magyarországi versenyképesség. A válaszadók 9,2 százaléka jelezte az előző havi 7,9 százalékos arány után, hogy jelentősen javuló hazai versenyképességet vár a következő egy évben, míg 29,3 százalékuk (+5,8 százalékpont) számol kismértékben javuló versenyképességgel. Változatlan magyar versenyképességre 28,2 százalék (-1,6 százalékpont) számít, a kismértékben romlik kategóriát a megkérdezettek 16,3 százaléka (+0,9 százalékpont) választotta, míg a válaszadók 10,1 százaléka (-3,2 százalékpont) szerint jelentősen romlik a magyar versenyképesség.

A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapították, hogy négyből három kategóriában erősödést tapasztaltak. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek körében 4,7 indexpontos, a szakiskolai vagy szakmunkás-érettségivel rendelkezőknél 3,1, míg a főiskolai vagy egyetemi diplomásoknál 1,3 indexpontos erősödést mértek. A középiskolai érettségizettek körében azonban -0,8 indexpontos csökkenést detektáltak a konjunktúraészlelésben. Így jelenleg a legkedvezőbb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek gazdasági közérzete, ami -8,7 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb a középiskolai érettségivel rendelkezőké, akiknél 2025 novemberében -13,1 indexpontos konjunktúraérzékelést mértek.

A vállalati felmérésben novemberben mind a négy alindex értéke emelkedett. Az üzleti környezet mutatója -16,2-ről -15,8-re, a gazdasági környezet alindex értéke -21,3-ről -18,4-re és a termelési környezet alindex -7,9-ről -7,0 indexpontra javult. Az iparági környezet értéke pedig az előző havi -0,6-ről -0,3-re erősödött.

A legnagyobb pozitív változást 2025 novemberében a vállalatok következő egy évre vonatkozó forint-euróárfolyammal kapcsolatos várakozásainál mérték. Ebben a hónapban a vállalatok 1,7 százaléka mondta az októberi 0,9 százalék után, hogy a forint jelentős erősödésére számít. Kismértékű erősödést a megkérdezettek 22,6 százaléka (+4,4 százalékpont) vár, változatlan árfolyammal számol a megkérdezett vállalatok 34,2 százaléka. Kismértékben gyengülő árfolyamot prognosztizál a vállalatok 26,5 százaléka (-5,7 százalékpont), míg jelentősen gyengülő forintárfolyamot 5,3 százalék (+0,0 százalékpont) becsül.

A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapították, hogy az összes vizsgált szektorban átlagosan javult a konjunktúraérzet. Novemberben az építőiparban és a mezőgazdaságban is +4,2 indexpontos, a szolgáltatásoknál +0,1 indexpontos, az iparban +3,7 indexpontos, továbbá a kereskedelemben +1,9 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértek. Novemberben így a mezőgazdaságban detektálták a legjobb konjunktúraérzetet (-4,5), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (-11,9).

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2019 augusztusa óta készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexét, havi rendszerességű felmérésükben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról.