Rettentő kellemetlen helyzetbe kerülhet Volodimir Zelenszkij
Az európai vezetők hétfőn még úgy látták, sikerült elérniük, hogy az amerikai elnök meghallgassa aggodalmaikat az Ukrajnára erőltetett, számukra elfogadhatatlan béketervekkel kapcsolatban – emlékeztet a Politico cikke.
Felidézik: Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy a genfi tárgyalásokon „fontos előrelépés” történt, és szerinte a „határozott európai fellépés” miatt lett kézzelfogható alapja a folytatásnak. Valódi eredménynek számított az is, hogy az uniós és a brit tanácsadók ezúttal már ott lehettek a találkozón, miután az amerikaiak eredeti, huszonnyolc pontos javaslatának előkészítéséből teljes egészében kimaradtak, és attól tartottak, hogy a dokumentum olyan mértékben kezdvez Oroszországnak, hogy újabb támadásokra bátoríthatja Moszkvát.
Az öröm azonban nem tartott sokáig. Hétfő estére Oroszország elutasította a módosított szöveget, amelyet Ukrajna és szövetségeseinek javaslatai alapján dolgoztak át hosszas egyeztetések során. A veszély az uniós elit szerint most az, hogy Vlagyimir Putyin visszakényszerítheti az amerikai elnököt eredeti álláspontjához, ahhoz a tűzszüneti tervhez, amely Brüsszelben komoly felháborodást keltett, mert „hatalmas területekről mondatta volna le” Kijevet, elvette volna „a NATO-csatlakozás reményét”, és 600 ezer főre csökkentette volna az ukrán hadsereg létszámát.
A Politico elemzése szerint ebben a felállásban Volodimir Zelenszkij rendkívül nehéz választás elé kerülne: vagy elfogadja azt a megállapodást, amelyet az amerikai és az orosz elnök kialkudott, vagy tovább bízik európai partnereiben, akik viszont immár negyedik éve nem küldenek csapatokat, nem adják át a kért fegyvereket, és még azt sem vállalják, hogy a saját bankjaikban tárolt az orosz vagyonokokat felhasználják.
Egyes amerikai republikánus politikusok szerint az uniós elit csak hitegeti magát, amikor az amerikai elnök tervét bírálja. Greg Swenson úgy fogalmazott, hogy „a Putyin legyőzéséhez harcolni kellene, és erre egyikük sem hajlandó”.
Az uniós vezetők ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy hatalmas összegekkel és fegyverszállítmányokkal segítették Ukrajnát, és súlyos gazdasági árat fizetnek az orosz energiafüggőség felszámolásáért. Miután az Egyesült Államok visszafogta az általa nyújtott támogatásokat, Európa látványosan igyekezett átvállalni a szerepét, de
az amerikai elnök eredeti javaslata mégis pánikot okozott, mert világossá tette: Európa önmagában nem tudná biztosítani Ukrajna fennmaradását.
A brüsszeli csúcson még mindenki biztos volt abban, hogy sikerül megállapodni a 140 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon reparációs célú felhasználásáról. A belga ellenállás miatt azonban a terv összeomlott, és heves viták zajlanak arról, miként lehetne mégis megoldást találni. Közben egyre világosabb, hogy a nyugat-európai országok továbbra sem hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába. Emmanuel Macron korábbi, sokat vitatott felvetései mára teljesen felszívódtak, sőt, Franciaországban óriási felháborodást váltott ki a vezérkari főnök figyelmeztetése a háborús felkészülés szükségességéről. Németország mindeközben arra hivatkozik, hogy litvániai jelenléte már így is komoly terhet jelent.
Egy republikánus tanácsadó szerint legalább az amerikai elnök őszintén beszél a helyzetről: szerinte Oroszország legyőzhető lenne, de rengeteg élet árán. A nyugati országok éppen ettől a veszteségtől tartanak, miközben Ukrajna mozgástere egyre szűkül.
