Szocik: az összeomlás elkerülhetetlen

Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron.

Tóth Bertalan az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén hangsúlyozta, amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi.

„Mi nem azt keressük”, ami szétválaszt, hanem ami összetart, a hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – közölte.

A szocialista pártelnök úgy vélte, lehet a hazát forradalmi hevülettel szeretni, ahogy tették 1956 forradalmárai, lehet a múltban fogadott hitet feladva, a jövő reménységéért, ahogy Nagy Imre tette kormányfőként, s lehet a hazát úgy is szolgálni, hogy aggódunk érte, megfontoltan gondolkodunk róla, ahogy Nagy Imre államminisztere, Bibó István tette, de tilos úgy szeretni, hogy a magunk céljaira használjuk fel.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke azt mondta, 1956 üzenete a jelen számára az, hogy szocialistáknak és a demokratikus ellenzéknek két alapvető célért, a demokratikus politikai jogok helyreállításáért, valamint a demokratikus és szociális jogállamért kell küzdenie.

A szabadságot és egyenlőséget együtt és nem egymás ellenében akarjuk érvényesíteni, ezért alapvető programunk a szociális demokrácia megteremtése, az oktatáshoz, egészségügyhöz, lakhatáshoz való megfelelő hozzáférés biztosítása, a sztrájkjog tényleges jogosultsággá tétele, a munkavállalói jogokat radikálisan szélesítő új munka törvénykönyve megalkotása, valamint a nyugdíjasok létbiztonságának garantálása – hangoztatta.

Hozzáfűzte, fontosnak tartják azt is, hogy küzdjenek az önkormányzatok önállóságáért és hozzájáruljanak az európai egység megőrzéséhez, utóbbi részeként fellépjenek azok ellen, akik „Európát egy korábbi történelmi időszakba akarják visszataszítani”.

Harangozó Gábor, az MSZP Somogy megyei elnöke arról szólt, hogy azok, akik eljöttek a szocialisták megemlékezésére, egy igazi közösséghez tartoznak, a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség sziklaszilárd közösségéhez, mert tagjait a hitük és nem az érdekük köti össze. „Mi itt állunk, hol van remény, van akarat, amely véget vethet ennek a romlásnak” – mondta.

Pintér Attila, az MSZP kaposvári elnöke felidézte: az MSZP 2000 óta tart ünnepséget Nagy Imre kaposvári szobránál, és sikerült elérnie, hogy a teret, amin az alkotás áll, a mártír miniszterelnökről nevezze el a városi önkormányzat. Megjegyezte, hogy a tér jövőre megújul, méltóbb környezetet biztosítva az 1956-os forradalom megünnepléséhez.

A szónokok és a megemlékezés mintegy száz résztvevője később fáklyákkal a Kossuth térre vonult, ahol közzétették az MSZP választmányi ülésén elfogadott úgynevezett Nagy Imre-kiáltványt.

Ebben megfogalmazták, hogy nekik, baloldali demokratáknak Nagy Imre élete és halála azt üzeni, ki kell tartaniuk saját elveik és meggyőződésünk mellett, „a hazugságra épített rendszer nem kerülheti el sorsát, az összeomlást”.

Hozzátették: ma újra aktuálisak az 1956-os gondolatok arról, hogy szűnjön meg az elnyomás, legyen demokrácia, szólás- és sajtószabadság. „Csak akkor lehetünk méltóak Nagy Imre és társai, valamint a magyar nemzet által hozott áldozatra, hanem mondunk le azokról az célokról, amikért küzdöttek” – hangoztatták.