A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt

A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól, és olyan országért áldozták életüket, amely kiáll önmagáért, és saját maga dönthet sorsáról.

„1956 üzenete, hogy ha Magyarország kezébe veszi saját sorsát, akkor a világ folyásán is képes változtatni” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: egy tízmilliós ország is felemelheti a szavát, s ha ezt egy jó ügy érdekében teszi, akkor a hangja messzire visszhangzik.

A fővárosi II. és XII. kerületének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, 1956 a magyarság forradalma volt és a magyarság történelmének legnagyobb találkozása; találkozás a hosszú elnyomás után a szabadsággal, és azzal, hogy ebben a szabadságban minden magyarnak helye van.

Gulyás Gergely kiemelte, emlékezni kell azokra, akik harcoltak és meghaltak, azokra, akik az ostromgyűrűből kitörve elmenekültek az otthonukból, akik hittek az amnesztia hamis ígéretének és hazatértek, de halál várt rájuk.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében azt mondta: a 62 évvel ezelőtti események legfontosabb üzenete az, hogy erőt csak az adhat, ha az ügyeinkről közösen, szabadon dönthetünk, és ha megőrizzük az önrendelkezésünket.

A főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője felidézte, 1956-ban a hírek Magyarországról szóltak, de a hatalmas nemzetközi rokonszenv, a támogatói politikusi nyilatkozatok ellenére az ország nem kapott valós segítséget. Így a magyar nép a harcában és a megtorlás idejére is magára maradt, ám azokat az eredményeket, amelyeket a forradalom elért, sem elvenni, sem elvitatni nem lehet – emelte ki.

Hozzátette: a nemzet magára talált, ismét megtapasztalta az együvé tartozás erejét, biztonságát és örömét, és bár elérni nem sikerült, az emberekben újraéledt a tudat, hogy a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése a legfontosabb feladat.

„Ezen értékek mellett állunk ki ma is, tudva, hogy minden előttünk álló nehézséget és kihívást legyőzhetünk, ha Magyarország érdekében közösen, együtt cselekszünk” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Varga Mihály közölte, a múltunkra emlékezve látjuk igazán, hogy ma is önmagunkban, az igazunkban és a tetteinkben kell hinnünk, ezért amikor szembenézünk a ma kihívásaival – így az egyre fenyegetőbb migrációs hullámmal és a „brüsszeli túlhatalommal” – a válaszunk továbbra is egyszerű és kiszámítható: nem adjuk fel az önrendelkezésünket, nem válunk bevándorlóországgá, a bennünket érintő ügyekről pedig mi magunk fogunk dönteni.

Láng Zsolt (Fidesz) II. kerületi polgármester a megemlékezésen azt mondta, az 1956-os sorsközösség mindmáig identitásunk része, nemzeti önbecsülésünk elemi forrása, amelyet kötelességünk átörökíteni minden nemzedéknek. ’56 egy nép hősies próbálkozását jelentette a szabad önrendelkezés visszaállítására, és arra, hogy saját maga döntsön belső rendjéről, választott útjáról a keresztény európai népek családjába – mondta Láng Zsolt.    

Úgy vélte, nagy mulasztás az, ha nem hasznosítjuk a már átélt nemzeti traumák tanulságait, nem gyakoroljuk az „érvelő önvédelem követelményeit”. Míg 62 évvel ezelőtt kivívni kellett az önrendelkezés szabadságát, ma megőrizni kell, ehhez is elszánás, erőfeszítés és közös akarat kell – jelentette ki a polgármester.