London és Párizs a végsőkig küzd Ukrajnáért
Európa vezetői láthatóan egyre sürgetőbbnek érzik, hogy rendezett keretek között készítsék elő Ukrajna jövőbeni katonai-biztonsági támogatását arra az esetre, ha Kijevnek sikerül békemegállapodást kötnie Moszkvával.
A Politico azt írja, a háttérben egyre gyorsuló ütemben zajlanak a diplomáciai tárgyalások, miközben a harminchárom országot tömörítő, úgynevezett hajlandók (vagy tettre készek) koalíciója kedden az interneten egyeztetett, és úgy tűnik, sikerült bizonyos fokú amerikai támogatást is biztosítaniuk. A megbeszélés célja az volt, hogy a szövetségesek demonstrálják Kijev melletti kiállásukat, és a korábbi politikai ígéretek mellé konkrét vállalásokat is tegyenek.
Kedd este Emmanuel Macron francia elnök bejelentette egy új, Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett munkacsoport létrehozását, amelyhez az Egyesült Államok és Törökország is csatlakozik. A csoport feladata, hogy részletesen kidolgozza, milyen katonai támogatást nyújtana Európa egy esetleges békemegállapodás végrehajtásához.
Macron azt ígérte, hogy napokon belül pontosan meghatározzák, az egyes országok mivel járulnának hozzá mindehhez, és bemutatják a végleges biztonsági garanciákat.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint egy több országból álló, erős közösség létfontosságú szerepet játszana Ukrajna biztonságának szavatolásában.
Az egyeztetésen részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter is.
Francia és brit tisztviselők úgy látják, hogy az új munkacsoport egységesebb alapra helyezheti az atlanti térségen belül folyó biztonsági egyeztetéseket, Rubio részvétele pedig azt mutatja, hogy Washington nem zárkózik el attól, hogy mindebben szerepet vállaljon.
Elemzők ugyanakkor óvatosságra intenek. A londoni Royal United Services intézet egyik szakértője arra figyelmeztetett, hogy komoly kockázatot jelenthet, ha az amerikai biztonsági garanciákat nem sikerül egyértelműen rögzíteni, mert így olyan erőket küldenének a térségbe, amelyek mögött valójában nincs valódi biztonsági garancia.
A koalíció tagjai között megtalálható Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Belgium, Kanada és Törökország is. Több ország – köztük Franciaország és az Egyesült Királyság – már jelezte, hogy akár saját csapatokat is küldene a térségbe, hogy felügyeljék a megállapodás végrehajtását és elrettentsék Oroszországot a katonai agressziótól.
A koalíció korábban felvetette egy légi és tengeri támogatást nyújtó, úgynevezett „megnyugtató erő” létrehozását is, miközben célként jelölték meg az ukrán haderő újjáépítését.
Keir Starmer szóvivője arról beszélt, hogy London továbbra is kész katonákat küldeni, Emmanuel Macron pedig úgy fogalmazott, hogy csapataikat a frontvonaltól távol, például Kijevben vagy Odesszában állomásoztathatnák.
Németország ezzel szemben óvatosabban közelít a kérdéshez: a külügyminiszter szerint Berlin már most is jelentős szerepet vállal a térség biztonságában a Litvániában állomásozó német csapatoknak köszönhetően, és ez elegendőnek tekinthető.
Elemzők szerint ugyanakkor továbbra is komoly kérdés, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet szán magának, illetve Európa milyen valós katonai hozzáadott értéket tud biztosítani.
Moszkva mindenesetre már korábban elutasította az európaiak által összeállított béketervet.
Brit parlamenti képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a vállalásoknak valódi erőforrásokra és hiteles tervezésre kell támaszkodniuk. Egy volt brit katonai attasé pedig azt mondta, hogy Európa katonai hozzájárulása önmagában meglehetősen korlátozott, és a koalíció inkább politikai jelentősége miatt fontos, mivel átjárást biztosít a NATO, az Európai Unió és a világ más szereplői között – írja a Politico.
