Először „látták” a láthatatlan szörnyet, amely az univerzum nagy részét alkotja?
A tudósok közel egy évszázada próbálják megfejteni annak a láthatatlan, mégis óriási tömeget képviselő anyagnak a titkát, amelyet „sötét anyagnak” (dark matter) neveztek el, és amely a korai elméletek szerint körülöleli a galaxisokat, és kozmikus hálóként szövi át az univerzumot. Most egy friss kutatás azt állítja, hogy talán először sikerült közvetlen nyomát felfedezni ennek a rejtélyes összetevőnek – írja a The Guardian. A tanulmány szerzői ugyan óvatosságra intenek, de ha a jelekről bebizonyosodik, hogy valóban a sötét anyaghoz köthetők, akkor az évtizedek óta tartó keresés fordulópontjához érkezhet.
A sötét anyag fogalma az 1930-as évekre nyúlik vissza, amikor Fritz Zwicky svájci csillagász azt figyelte meg, hogy egyes galaxisok sokkal gyorsabban forognak, mint amit pusztán a látható tömegük alapján indokolt lenne feltételezni. Ebből született az a felismerés, hogy létezhet egy olyan anyag, amely nem bocsát ki fényt, nem is nyeli el azt, mégis jelentős gravitációs hatást gyakorol a környezetére. A kutatók azóta is próbálják azonosítani ezeket a részecskéket, ám sem a földi detektorok, sem a nagy energiájú gyorsítók, sem az űrteleszkópok nem tudták még egyértelműen kimutatni őket.
A mostani eredmények egyik lehetséges magyarázata a wimp-részecskék elmélete. Ezek a gyenge kölcsönhatású, a protonnál jóval nehezebb, de a normál anyaggal szinte kapcsolatba sem lépő részecskék ütközéskor megsemmisülhetnek, és gamma-sugárzást bocsáthatnak ki. Ezt a lehetőséget vizsgálta Totani Tomonori, a Tokiói Egyetem kutatója, amikor elemezte a NASA Fermi Gamma-ray űrteleszkópjának adatait. A csillagász olyan mintázatot észlelt a Tejútrendszer központja felől érkező gamma-sugárzásban, amely feltűnően hasonlít arra a gömbszerű eloszlásra, amelyet a sötét anyag alkotta halónak tulajdonítanak.
A szakember szerint a jel „nagyon közel áll ahhoz, amit a sötét anyag által kibocsátott gamma-sugárzásról feltételeznek”. A tanulmány szerint amennyiben valóban egy ilyen folyamatot sikerült megfigyelni, akkor a sötét anyagot alkotó részecskék tömege elérheti a proton tömegének ötszázszorosát. Totani ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további megfigyelésekre van szükség ahhoz, hogy kizárják azokat az asztrofizikai folyamatokat, amelyek hasonló sugárzást idézhetnek elő.
Más szakértők is legfeljebb óvatos optimizmussal reagáltak a hírekre. A Surrey Egyetem professzora, Justin Read arra hívta fel a figyelmet, hogy törpegalaxisok irányából eddig nem érkezett jelentős gamma-jel, márpedig ezek fontos összehasonlítási pontok lennének. A University College London elméleti asztrofizikusa, Kinwah Wu pedig úgy fogalmazott, hogy bár nagyra értékeli Totani munkáját, ám egy ilyen rendkívüli állítást rendkívüli bizonyítékokkal kéne alátámasztani, és a megjelent tanulmány nem éri el ezt a szintet. Szerinte az eredmények elsősorban arra ösztönzik a szakmát, hogy ne hagyja abba az évtizedek óta tartó kutatást.
