Ez az üzlet a Holdról is látszana – a Balkán kulcsa nyílhat meg a MOL előtt

A magyar kormány és a MOL-csoport érdeklődik a romániai, bulgáriai és szerbiai orosz tulajdonú olajipari vagyonok megvásárlása iránt. A napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „villámturnét” tett Romániában, Bulgáriában és Szerbiában. Megerősített hír, hogy a MOL tárgyal a részben orosz tulajdonban lévő szerb olajvállalat, a NIS felvásárlásáról, és a Bloomberg arról számolt be, hogy Orbán Viktor Moszkvában arról tárgyalt Putyin elnökkel, hogy támogassa a szerbiai, romániai és bulgáriai orosz olajvállalatok magyar kézbe kerülését. Nem sokkal később Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, „magyar partnerekkel” tárgyalnak az orosz olajvállalatok eszközeinek eladásáról.

Az biztos, hogy a gigaüzletért irgalmatlanul meg kell küzdeni. Bulgária és Románia saját jogszabályokat fogadott el, hogy az országok ellenőrzésük alá vonhassák a Lukoil helyi érdekeltségeit és megakadályozzák, hogy ezek magyar érdekeltségbe kerüljenek. Bulgária módosította a 2026-os költségvetését, hogy a Bolgár Fejlesztési Bankon keresztül felvásárolhassa a Lukoil eszközeit, és kétmilliárd eurós állami garanciát biztosított a tranzakcióhoz. A bolgár parlament november 7-én rekordgyorsasággal fogadta el azt a törvényt, amely különleges kormánybiztos irányítása alá helyezte a Lukoil Neftohim Burgas működtetését és értékesítését. A román energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan, és az ügyvivő elnök, Nicușor Dan szintén jelezték, hogy a román állam kész átvenni a Lukoil Petrotel Ploiești finomítóját és kiskereskedelmi hálózatát, hogy megelőzzék egy „orosz hátterű fedőcég” megjelenését; egyelőre azonban nincs fedezet a felvásárlásra.

Az viszont máris jól látszik, hogy hazánk irdatlan volumenű üzlet kapujában áll, lássuk a részleteket:

• A szerbiai NIS felvásárlása. A NIS üzemelteti Szerbia egyetlen finomítóját Pančevón; éves kapacitása 4,8 millió tonna (nagyjából 96 000 hordó/nap), a szerb üzemanyag-igény mintegy 80 százalékát elégíti ki, és a GDP közel 9 %-át adja. A finomító 2025 októbere óta amerikai szankciók alatt áll; a szerb kormány 50 napot adott a többségi orosz tulajdonosoknak (Gazprom Nyeft és Gazprom), hogy eladják részesedésüket, különben államosítják. Magyar tisztviselők szerint a MOL megvenné a Gazprom 11,3 százalékos részesedését, sőt nagyobb tulajdoni hányadot is, írja a Reuters. Ha a MOL megkaparintaná a NIS-t, Szerbia egyetlen finomítója és nagy kiskereskedelmi hálózata a cég birtokába kerülne, és integrálhatná azt a MOL ellátási és logisztikai rendszerébe.
  
  
• A bulgáriai Lukoil Neftohim Burgas felvásárlása. A Burgasz melletti Neftohim finomító a Balkán legnagyobbja, 190 000 hordó/nap kapacitással, és Bulgária üzemanyagszükségletének mintegy 80 százalékát fedezi. A MOL 2024-ben már pályázott a finomító megvételére – Orbán Viktor szerint a hét ajánlattevő közül a MOL volt az egyetlen EU-s cég. A sikeres felvásárlás stratégiai Fekete-tengeri kikötői hozzáférést és több mint 600 bolgáriai benzinkutat jelentene, de az EU versenyhivatalának és az amerikai szankcióhatóságnak is jóvá kellene hagynia, miközben Bulgária és más nyugati cégek is érdeklődnek.
  
  
• A romániai Petrotel Ploiești és a Fekete‑tengeri koncesszió. A Lukoil Ploiești finomítója 48 600 hordó/nap kapacitású, a román üzemanyagpiac mintegy 20 százalékát fedi le, és körülbelül 320 benzinkutat üzemeltet az országban. Ezenkívül offshore kutatási jogokkal (Trident koncesszió) is rendelkezik a Fekete‑tengeren. A 2024-es hírek szerint a MOL tárgyalt ezek felvásárlásáról, de a román hatóságok ellenezték, mert nem kívánták, hogy Magyarország ellenőrizze az ország egyik legnagyobb finomítóját és egy jelentős gázmezőt. A szankciók bevezetése óta Románia rendkívüli mechanizmust készít, hogy az állam átvegye a Lukoil érdekeltségeit, és megakadályozza, hogy egy orosz hátterű cég vegye meg.
  
  
• Orosz támogatás. Orbán Viktor Moszkvában minden bizonnyal arról is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, hogy támogassa a magyar cégeket ezen vagyonok megszerzésében. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az orosz fél egyeztet „magyar partnerekkel”. Nem mellékes körülmény, hogy az orosz jóváhagyás megkönnyítheti az eladást, de az üzlethez az amerikai Pénzügyminisztérium (OFAC) engedélye is szükséges.
  
  

A MOL jelenleg három finomítót üzemeltet: a Százhalombattai (Duna) finomítót, amely naponta 165 000 hordó kőolajat dolgoz fel, a Pozsonyi (Slovnaft) finomítót, amely 124 000 hordó/nap kapacitású, valamint a horvátországi Rijeka (INA) finomítót, körülbelül 90 000 hordó/nap kapacitással. Ha a MOL megvenné a NIS, a Burgas és a Ploiești finomítókat, kapacitása 379 000 hordó/napról több mint 713 000 hordó/napra nőne, vagyis közel megduplázódna. Ez hatalmas méretgazdaságossági előnyöket hozna, rugalmasabb beszerzést tenne lehetővé (Fekete-tengeri, Adriára érkező és Druzhba-vezetékes nyersolaj), és egy közép- és délkelet-európai ellátási hálózatot hozna létre.

A NIS és a Lukoil hatalmas kiskereskedelmi hálózatot és nagykereskedelmi ellátást biztosít Szerbiában, Bulgáriában és Romániában; a NIS a szerb üzemanyag-eladás 80 százalékát fedi le, a Lukoil pedig Bulgáriában és Romániában is piacvezető. Ezek integrálása révén a MOL a Balkán legnagyobb üzemanyag-kereskedőjévé válna, és a Százhalombatta–Rijeka–Burgasz–Ploiești tengelyen számos kikötőhöz és tranzitútvonalhoz jutna, ami erősítené Magyarország regionális szerepét.

Ha Magyarországnak sikerül a felvásárlás, a MOL finomítói kapacitása és piaci részesedése majdnem megduplázódna, így Közép- és Délkelet-Európa legnagyobb energiaipari vállalatává válna. A tranzakció azonban csak az amerikai és uniós engedélyek, valamint a bulgáriai és romániai államosítási törekvések leküzdésével valósítható meg.