Aljas módszerekkel próbálják átverni a magyarokat

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus körül folyamatosan fejlődő, a pillanatnyi és a hosszú távú célok változását követő háborús narratíva figyelhető meg, amely az aktuális eseményekhez illeszkedik, és idomul az Európai Bizottság és Ukrajna közös stratégiájához – állapította meg a napokban közzétett elemzésében a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Támadás a magyar szuverenitás ellen

A dokumentum szerint a háború frontvonalai a hazai médiateret is elérik, céljuk Magyarország nemzetközi pozícióinak gyengítése, a társadalom megosztása és a belső feszültség fokozása. 

„A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezért kiemelt figyelemmel kíséri és elemzi a dezinformációs műveleteket, azonosítja a dezinformáció forrásait és a politikai narratívák fejlődését azért, hogy rámutasson a külföldről diktált, Magyarország szuverenitása ellen intézett támadásokra”

– olvasható a Magyar Nemzet által összegzett anyagban.

A hivatal felidézte, hogy a korábbi elemzéseiben azonosította azokat a dezinformációs narratívákat, amelyek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a magyar nyilvánosságban megjelentek. Ezek olyan koordinált kampányokra utalnak, amelyek mögött külföldi szereplők befolyása áll, és céljuk a magyar kormányzati álláspont, a szuverenitás, illetve a társadalmi bizalom aláásása. – E cél eléréséhez a dezinformációs kampányokban pszichológiai elemeket is felhasználnak. A narratívák megadják azt a magasabb rendű értelmezési sémát, ismétlődő kommunikációs keretet, amelybe a dezinformációs tartalmak beágyazhatók, és amelyek révén meghatározható, hogyan kell egy politikai társadalmi közéleti eseményt értelmezni, politikailag hasznosítani – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Célkeresztben az orosz energiahordozók

Az egyik ilyen értelmezési séma éppen ezekben a napokban is tetten érhető az orosz olajvállalatok elleni amerikai szankciók miatt előállt helyzet és az arra adott magyar kormányzati válasz globalista értelmezésében. 

„Az Oroszországtól vásárolt energiahordozók esetében a dezinformációs műveletek az orosz invázió kapcsán már jól ismert és rendszerszinten alkalmazott morális dilemmát használják a közbeszéd eltérítésére. Eszerint az egyetlen erkölcsös álláspont mindenben támogatni Ukrajnát, Oroszországot pedig ellenségként kezelni politikai és gazdasági területen egyaránt. Legyenek Ukrajna céljai bármilyen távol a geopolitikai vagy harctéri realitástól, morális kötelességünk felsorakozni mögé„

– olvasható az elemzésben.

A hivatal felhívta a figyelmet, hogy ebben a keretezésben valamennyi orosz olajat és gázt vásárló ország, köztük Magyarország, a „putyini hadigépezet” finanszírozójaként jelenik meg a hálózati fősodratú sajtóban és a brüsszeli narratívát hordozó „beszélő fejek” üzeneteiben. Hazánk gazdasági súlyát jelentősen eltúlozva azt állítják: Oroszország gazdasági összeomlását a magyar álláspont késlelteti.

Működésbe lendültek a hálózati média hazai szereplői

Konkrét példát is említ az elemzés, méghozzá a brüsszeli szócső, a Politico nevű portál egyik cikkét. Ez annak bizonyítására készült, hogy Magyarország haszonszerzésből nem akar lemondani az orosz energiahordozókról. 

A narratíva kialakításához a hazai sajtó a USAID-botrányban lelepleződött Politico közvetítésével kapott tartalmi támogatást – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal. 

„Magyarországnak és Szlovákiának bőven lenne lehetősége arra, hogy elszakadjon az orosz kőolajtól, de a szankciók alóli kivételek miatt a mostani helyzet jelentős profitot termel mindkét országnak – olvasható abban az elemzésben, amelyet a demokráciakutatással foglalkozó Center for the Study of Democracy (CSD) és a környezet védelemre fókuszáló Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) készített”

– írta a kompromittálódott lapra hivatkozva a háborús narratívákat közvetítő sajtó. A „kutatás” a hálózati média magyar szereplőinél egységesen címlapra került, de a hivatkozott szervezetről a nevén kívül semmit nem közöltek a lapok – emlékeztetett a hivatal elemzése. Hozzáfűzték, hogy a CSD már csak finanszírozói miatt sem nevezhető független szervezetnek. A CSD fő támogatója és megbízója az Európai Bizottság, és feltűnik mögötte a transzatlanti nyomásgyakorló hálózat jól ismert koordinátora, az amerikai National Endowment for Democracy is.

Trump–Orbán-egyezmény, avagy „oroszbarát alku”

A dokumentum kitér a Donald Trump és Orbán Viktor között lezajlott washingtoni találkozóra is, amely a hivatal szerint új geopolitikai helyzetet teremtett:

„Az amerikai elnök által képviselt energiapolitikai megközelítés – amely a nemzeti szuverenitás és a gazdasági racionalitás elvét kiegészíti a szankciós politikával – jelentős legitimitást biztosított a magyar álláspontnak. Különösen az orosz olajvállalatokra kivetett szankciók alóli célzott mentesség kérdésében jelentett áttörést, hiszen ez a döntés a háborús logikán túli, realista gazdasági szemlélet visszatérését jelezte a nemzetközi térben”

– állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan azonnal dezinformációs kampány indult a progresszív-liberális médiahálózatokban és a brüsszeli kommunikációs térben, amely a felmentést háborús engedményként, illetve „oroszbarát alku” eredményeként próbálta beállítani. – A narratíva célja egyértelmű: elbizonytalanítani a nyugati közvéleményt, aláásni a magyar diplomáciai pozíciók legitimitását és a magyar kormány szuverenitásvédelmi érvelését a háború morális keretei között érvényteleníteni. A háborúpárti média ezt az eseményt is beillesztette a már működő kommunikációs sablonba, amelyben minden, a békét vagy a gazdasági stabilitást szolgáló döntés Oroszország támogatásaként, minden szuverenitásra hivatkozó álláspont pedig a „demokratikus értékek” elárulásaként jelenik meg – írták az elemzésben.

Ukrán titkosszolgálati beavatkozás

A másik fajsúlyos példa a tudatos dezinformációs törekvésekre a szeptemberi „kárpátaljai drónincidens” értelmezése volt. Az ukrán elnök vádját, miszerint katonai felderítő drón repült be Magyarországról Ukrajna légterébe, a Honvédelmi Minisztérium határozottan cáfolta, a magyarországi hálózati sajtóban mégis az ukrán fél ábráit, szemléltető anyagait használták fel. A hivatalos cáfolat ellenére egyértelmű bizonyítékként tálalták az állítólagos légtérsértést bemutató grafikákat.

– A két ország közötti feszült viszony további éleződése ellentétes hazánk érdekeivel, ezért minden narratíva, amely Magyarország háborús tevékenységét sugallja, kiemelten veszélyes – hangsúlyozta a hivatal. Megjegyezték, hogy az események tálalása nagy fokú hasonlóságot mutat a korábbi, az ukrán titkosszolgálat céljait szolgáló dezinformációs művelet megjelenítésével.

A narratívák közös jellemzője, hogy céljuk sohasem a béke szorgalmazása, hanem a morális értékítélet-alkotás a politikai, gazdasági lépésekkel szemben, a háborús pszichózis – vagyis az eszkalációtól, az orosz féltől való félelem – fenntartása – állapította meg a hivatal.