Halála a hagyományos politikai kultúra halála is volt

Tisza István halála nemcsak a történelmi Magyarország, hanem a hagyományos politikai kultúra végét is jelentette az országban – mondta a Magyar Történelmi Társulat elnöke az M1 aktuális csatornán szerdán, az egykori miniszterelnök halálának 100. évfordulóján.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt (archív, illusztráció)

Hermann Róbert hozzátette: annak ellenére, hogy az első világháborúba betöltött szerepe miatt 1918. október 31-ei halálakor Magyarország egyik leggyűlöltebb embere volt, Tisza István meggyilkolása országszerte döbbenetet keltett, halálát legnagyobb politikai ellenfele, Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök is meggyászolta.

Felidézte: Tisza István az 1880-as években kezdte politikai pályáját. Fiatal korában arról írt, hogy Magyarországot önálló államként képzeli el, de a nagyhatalmak szorításában nem látott valós lehetőséget erre, így később az Ausztriával kialakított kapcsolat fenntartása mellett döntött. Úgy gondolta, a parlamentben dolgozni és nem vitatkozni kell, ennek érdekében akár az amúgy általa pártolt liberális szabadságjogokat, a választójogot, a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot is korlátozta – jegyezte meg a történész.

Emlékeztetett: Tisza István a legvitatottabb döntését 1914-ban hozta, amikor miniszterelnöksége alatt Magyarország belépett az első világháborúba. A kormányfő először nem támogatta Magyarország hadba vonulását, mivel katonailag nem tartotta elég felkészültnek a monarchiát, de a német császár komoly nyomására végül a háború mellett döntött. 

Hermann Róbert a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az évforduló alkalmából emlékkonferenciát tartanak az Országházban, ahol magyar és osztrák történészek segítségével igyekeznek összetett képet festeni Tisza István életéről és a magyar politikában betöltött szerepéről.