Trumpot nem, de a politikáját kedvelik

Az amerikai választók Donald Trump elnök személyét nem kedvelik, de a politikája eredményeit igen – állapította meg a The Wall Street Journal.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A lap az NBC televízióval közösen készíttetett felmérést közölt: e szerint a szavazók ugyan díjazzák a szárnyaló gazdaság eredményeit, a 49 év óta legalacsonyabb mértékű munkanélküliséget, de személy szerint Donald Trump elnököt és stílusát nem szeretik. A megkérdezettek 68 százaléka válaszolta azt, hogy nem kedveli Trump elnököt.

A The Wall Street Journal erre megállapította: Donald Trump rekordot állított fel, hiszen a szavazótáborának egy része nem kedveli, de elismeri őt. „A szavazók táborának 20 százaléka gondolja ezt így” – elemezte a lap a felmérést, hangsúlyozva, hogy az elmúlt évtizedek amerikai elnökei közül még a maga idejében népszerű Bill Clinton kormányzásának eredményeit is a választók kisebb aránya ismerte el. 

„Ahogyan a republikánusok választások iránti érdeklődése erősödik, Trump támogatottsága is 47 százalékosra emelkedett” – hangsúlyozta a lap, megjegyezve, hogy saját táborában a milliárdos üzletemberből lett elnököt jóval nagyobb arányban ismerik el.

Az amerikai gazdaság eredményei tehát alátámasztanák a republikánusok győzelmét a kedden rendezendő félidős választásokon. Emellett Trump pedánsan végrehajtja a Republikánus Párt politikai programját is: egymás után „tölti fel” a bíróságokat konzervatív bírákkal, és határozottan lép fel az illegális migrációval szemben. 

A jobboldalon mégis viszonylag erősek az aggodalmak, hogy a párt elveszítheti a többségét – ha a szenátusban nem is, de a képviselőházban igen. 

„Még soha nem tapasztaltunk ilyet” – idézte a Politico című lap Brian Walsh republikánus stratégát, aki a Trumpot támogató egyik akcióbizottság vezetője. Walsh arról beszélt, hogy a demokratákhoz beérkezett adományok minden korábbinál nagyobb mértékben szárnyalják túl a republikánus jelölteknek nyújtott adományokat. Július végétől október elejéig például a 70 legvitatottabb körzetben – ahol a legádázabb a küzdelem a két párt jelöltjei között – a republikánus jelöltek 60 millió dollárt, a demokraták pedig 109 millió dollárt költhettek televíziós hirdetésekre. S minél több pénz áll rendelkezésükre a politizáláshoz, a demokraták annál jobban bővíthetik kampányuk terepét és a megcélzott választói réteget olyan körzetekben is, ahol hagyományosan republikánus szavazók élnek. A Demokrata Párt mindhárom legnagyobb támogatója egyébként milliárdos: Soros György, Tom Steyer kockázatialap-kezelő és Michael Bloomberg, New York volt polgármestere. 

Az elemzők egy része szerint a keddi voksolás – amikor a képviselőház egészét és a szenátus csaknem harmadát választják újra, továbbá 36 tagállamban kormányzót is választanak – referendum lesz Donald Trumpról. Az elnök a napokban újságíróknak azt mondta: ha a republikánusok elveszítenék a képviselőházi többséget, az nem az ő hibája lesz. 

Trump teljes erővel vetette be magát a kampányban. Miközben személyiségjegyei és stílusa a demokrata érzületű szavazókat riasztja és dühíti, a republikánusokat nem zavarja, sőt – mint a kampányrendezvényekről szóló televíziós tudósításokból kiderült – imádattal vegyes csodálattal ünneplik őt. A Republikánus Pártban övé a pálya: a párton belüli térfoglalása befejezettnek mondható. Nincs olyan politikus, aki komolyan szembeszállna vele. Még a korábban őt hevesen bíráló dél-karolinai Lindsey Graham szenátor – a néhai John McCain barátja – is felhagyott minden kritikával és az egyik leghívebb támogatójává vált. 

„Nem kétséges, Donald Trump az idei választás központi alakja” – fogalmazott az Amerika Hangja rádiónak adott interjújában a washingtoni Amerikai Egyetem elemzője, David Barker. A szakértő hangsúlyozta: „a demokraták a 2016-os elnökválasztást követő naptól kezdve erre a mostani választásra vártak, és ez most Trumpról szól. Ő ezt elfogadja, él is ezzel, azt akarja, hogy a választás róla szóljon”. 

Az úgynevezett félidős választások – amit az elnöki ciklus félidejében tartanak – általában helyi ügyekről, helyi jelöltekről szólnak, és kevésbé a mindenkori elnökről. Lara Brown, a George Washington Egyetem szakértője szintén az Amerika Hangja rádióban hívta fel a figyelmet arra, hogy az idei voksolás e tekintetben abszolút rendhagyó. „Az elnökről és a pártjáról szóló népszavazás lesz ez” – erősítette meg Brown. 

A Newsweek című hetilap elemzője, Peter Roff azon vélekedésének adott hangot, hogy a szakértők megint tévednek Donald Trump megítélésében. Roff szerint az adóreformmal megélénkített gazdaság, az új munkahelyek látványos szaporodása, a Mexikóval és Kanadával megkötött új kereskedelmi megállapodás mind-mind Trump kezére játszik. A Fox televízióban Piers Morgan, a tekintélyes brit újságíró, aki jó ideig a CNN hírtelevízió műsorvezetője volt, szintén Trump mellett állt ki. „A média gyűlöli őt, Hollywood gyűlöli őt, de minden hisztérikus támadás ellene csak tovább erősíti Trumpot” – fogalmazott Morgan. 

Az elnök agresszív kampányt folytatott, elsősorban a saját tábora megerősítésére összpontosított. „A saját szavazóbázis erősítése és a szavazók urnákhoz csábítása egy szoros eredményeket jelző félidős választásoknál nagyon is sokat számít” – jegyezte meg az amerikai közszolgálati rádióban Larry Sabato, a Charlottesville-ben lévő Virginia Egyetem politológusa. Hozzátette: az elnök agresszív kampányolása ugyanakkor az ellentábort is mozgósítja. „Meg kell várni november 6-át, hogy kiderüljön, melyik táborra lesz ez nagyobb mozgósító hatással” – fogalmazott Sabato.