Fűtetlen lakások, háromszoros albérletárak: így omlik össze az ukrán hátország

Az elmúlt hetekben már-már folyamatosnak tűnnek az orosz légicsapások Ukrajna felett. A mindennapokban ez leginkább abból látszik, hogy az áramszünetek egyre hosszabbak, kiszámíthatatlanabbak és sok térségben már elviselhetetlen méretűvé váltak. Az energetikai rendszer ereje fogytán van – és ha nem születik rövid időn belül legalább egy tűzszüneti megállapodás, a helyzet hamarosan tovább súlyosbodhat.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő kommunikációs vezetője szerint Oroszország kapacitásai messze vannak még a kimerüléstől: akár heti két nagy erejű rakétatámadást is képesek végrehajtani Ukrajna ellen.

Bár az elmúlt hónapokban gyakoribbá váltak az orosz fegyvergyárak elleni dróntámadások, Ihnat szerint ezek nem rengetik meg annyira a hadiipart, hogy érdemi visszaesést okozzanak Moszkva tűzerejében. Éppen ezért arra kéri az európai partnereket, hogy sürgősen növeljék a légvédelmi támogatás volumenét és tempóját – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A kárpátaljai hírportál szerint az ukrán légierő kommunikációs főnökének szavai azért hathatnak kissé furcsának, mert a háború kitörésétől kezdődően nagyon sokáig azzal nyugtatgatták az embereket, hogy Oroszországnak legfeljebb még egy-két nagyszabású rakétatámadásra maradt ereje. Ehhez képest a háború negyedik évének a végéhez közeledve semmit sem csitultak ezek az ellenséges csapások, sőt, egyre csak nagyobbak és nagyobbak. Mindeközben Ukrajna energetikai infrastruktúrája szinte romokban hever.

Ugyanakkor sokkal hétköznapibb területeken is szembeötlő, hogy a lakosság eljutott a teljesítőképessége határára.

Egyre mélyebb a rezsihátralék-válság Ukrajnában: november elején már több mint 794 ezer aktív tartozási ügy szerepelt az Egységes Adósnyilvántartásban – derül ki az Opendatabot friss összesítéséből. Bár ezeket a nyilvántartás „aktívként” tartja számon, a helyzet ennél jóval lehangolóbb: az ügyek 60 százaléka, azaz több mint 476 ezer eset valójában már behajthatatlanul lezárult.

2025-ben eddig 194 ezer új eljárás indult, és ezeknek több mint kétharmada – 132 ezer ügy – még mindig aktív. A területi bontás drámai különbségeket mutat: Harkiv megye áll a lista élén 47,9 ezer esettel, szorosan mögötte Dnyipropetrovszk megye 45,4 ezer üggyel. A harmadik már jóval lemaradva Mikolajiv megye (11,9 ezer), majd Poltava megye (11,3 ezer) és Szumi megye (8,5 ezer) következik.
A statisztikák egyértelműen jelzik: a fűtési költségek jelentik a legnagyobb terhet az ukrán háztartások számára.
A háborús infláció, a jövedelmek reálértékének meredek zuhanása és az energiaárak emelkedése együtt oda vezettek, hogy a lakosság a legalapvetőbb közüzemi díjakat sem tudja időben fizetni, és a fűtési szezon közeledtével ez a nyomás – minden jel szerint – tovább fokozódik.

Ha mindez nem lenne elég, úgy tűnik, túl sok pénz szivárgott el aranybudikra és egyebekre, ezért a hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az adók bevasalására. Ukrajna állami költségvetése továbbra is erős bevételi pályán halad, derül ki az Ukrán Állami Adószolgálat friss összesítéséből. A hivatal közlése szerint 2025 első tizenegy hónapjában több mint 1,15 billió hrivnya adó- és járulékbevétel folyt be a központi kasszába. Ez a szám nemcsak meghaladja az éves tervet, hanem jóval túl is teljesíti azt: a bevételek a tervezettnek 105,2 százalékát érik el, vagyis mintegy 57,3 milliárd hrivnyával több pénz állt rendelkezésre a vártnál.
A mostani eredmények még élesebben mutatják a növekedési trendet, ha az előző évet is mellétesszük: az idei adat 215,7 milliárd hrivnyával magasabb, mint a tavaly január–novemberi időszaké.

A november különösen erős hónap volt: összesen 128,2 milliárd hrivnya érkezett a költségvetésbe. A tíz hónapra vonatkozó, korábbi statisztikák alapján már akkor látszott, hogy a költségvetés komoly tempót diktál: október végéig 1,026 billió hrivnya folyt be, ami 107,7 százalékos tervteljesítést jelentett. A most közzétett, tizenegy hónapos adatsor pedig egyértelművé teszi: Ukrajna adóbevételei továbbra is lendületesen nőnek, még a háborús körülmények között is.

És ha mindez nem lenne elég, Ukrajnában tovább emelkedtek az albérletárak – egyes helyeken már a háború előtti szint háromszorosát is elérik. A legfrissebb elemzések szerint szinte minden megyében érezhető az áremelkedés. A drágulást elsősorban a rendkívüli kereslet és a csökkenő kínálat együttes hatása magyarázza. A háború óta sokan költöztek biztonságosabb nyugati régiókba vagy elhagyták az országot, miközben az ingatlanok egy része elérhetetlenné vált a harcok miatt. Ezek a strukturális változások alapjaiban rengették meg az ukrán bérleti piacot.

Nem csupán nagyvárosokban drágult a bérleti díj: még kisebb településeken is jelentős emelkedést mérnek, és helyenként a díjak akár háromszorosára is nőttek. Ez különösen éles ellentétben áll a bérlők jövedelmi helyzetével, akik közül sokan a háborús infláció és a munkapiaci bizonytalanság miatt már így is nehéz helyzetben vannak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ukrajnában nincs hatékony bérleti árkontroll vagy jogi eszköz a túlzott drágulás megfékezésére. A piaci szereplők túlnyomó része a formális piac „árnyékában” működik, így még ha lenne is szándék a szabályozásra, annak gyakorlati kivitelezése komoly akadályokba ütközne.

Összességében a háborús körülmények nemcsak a biztonságot és a megélhetést befolyásolják Ukrajnában, hanem a lakhatási költségeket is radikálisan átalakították – olyan mértékben, hogy egyes helyeken a bérleti díjak már a konfliktus előtti időszak többszörösét teszik ki.

A háború negyedik évére a túlélés már nemcsak katonai, hanem szociális és gazdasági értelemben is létkérdéssé vált. Így ma már nem csak azzal érdemes foglalkozni, meddig képesek kitartani a katonák a lövészárkokban, hanem azzal is, hogy a lakosság meddig tudja még elviselni a háború következményeit.