Ursula von der Leyen tovább küzd, de ebbe végképp belebukhat
Ursula von der Leyen igyekszik teljesen elhatárolódni attól a botránytól, amely mostanra bekebelezni látszik az Európai Unió külügyi szolgálatát. A brüsszeli vezetéssel szemben újabb és újabb kérdések merülnek fel, miután a belga hatóságok kedden hajnalban razziákat tartottak, és őrizetbe vették Federica Mogherinit, az EU korábbi külügyi főképviselőjét, valamint Stefano Sanninót, a külügyi szolgálat volt főtitkárát. A bizottság illetékesei szerint mindez kizárólag a külügyi szolgálat problémája – írja a Politico.
Brüsszeli források arra emlékeztettek, hogy bár Stefano Sannino nemrégiben fontos tisztséget kapott a bizottságban, a nyomozás még az előző pozíciójához kötődik. Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott, hogy a bizottság nem „megpróbálja” távol tartani magát az ügytől, hanem egyszerűen egy másik intézményt vizsgálnak.
Stefano Sanninónak végül szerdán távoznia kellett a Közel-Keletért, Észak-Afrikáért és az Öböl térségéért felelős főigazgatóság éléről, ami valamelyest megkönnyítette Ursula von der Leyen helyzetét.
Több bizottsági tisztviselő hangsúlyozta, hogy a kedden indított vizsgálat – amely egy diplomataképző akadémiával kapcsolatos, gyanús pályázat körül bontakozott ki – „intézményileg semmilyen módon nem kapcsolódik” a bizottság elnökéhez.
Egy uniós forrás szerint a bizottsági elnök bírálata különösen azért nem szerencsés, mert Ursula von der Leyen éppen most próbál támogatást szerezni Ukrajna megsegítéséhez a decemberi uniós csúcstalálkozó előtt.
A botránnyal kapcsolatban az is komoly feszültséget okoz, hogy a külügyi szolgálat jelenlegi vezetője, Kaja Kallas és Ursula von der Leyen kapcsolata már eddig sem volt felhőtlen.
Kaja Kallas, aki 2024 decembere óta irányítja a külügyi szervezetet, szintén igyekezett elhatárolódni az ügytől. A szolgálat munkatársainak írt levelében azt állította, hogy a Federica Mogherinivel és Stefano Sanninóval kapcsolatos vádakat „mélységesen megdöbbentőnek” tartja, de ezek jóval az ő hivatali ideje előtt keletkeztek.
Hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban „átfogó belső reformot” indítottak, köztük egy új „korrupcióellenes stratégiát” dolgoztak ki, valamint szorosabb együttműködést építettek ki az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel.
A kérdés azonban az, ki tudhatott korábban arról a finoman szólva is vitatható kinevezési gyakorlatról, amit Stefano Sannino folytatott. A külügyi szolgálat több munkatársa arról beszélt, hogy már a razziák előtt is felmerültek komoly kételyek arról, miként osztotta ki a legértékesebb diplomáciai posztokat.
Két forrás szerint az OLAF már Stefano Sannino távozása előtt is feltűnt a külügyi szolgálat irodáiban.
Egy uniós tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a bizottság nem értesült korábbi panaszokról, amikor Stefano Sanninót kinevezték a Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős részleg vezetőjévé. Az Európai Ügyészség keddi közleményéből az is kiderült, hogy a diplomáciai mentesség feloldását már szeptemberben kezdeményezték több érintett esetében, és a kérelmet jóvá is hagyták.
A külügyi szolgálat azonban nem válaszolt egyértelműen arra, hogy megkapták-e a Stefano Sanninóra vonatkozó megkeresést.
A vádakat természetesen még nem bizonyították, Federica Mogherini és Stefano Sannino pedig mindaddig ártatlannak számítanak, amíg bíróság másként nem dönt – hangsúlyozza a Politico. Az ügy ugyanakkor tovább mélyítheti az Európai Unió és a belga igazságszolgáltatás közötti feszültséget. Több uniós tisztviselő is bírálta ugyanis a belga eljárást, felidézve, hogy
korábban látványos rajtaütéseket tartottak az úgynevezett Katar-gate és a Huawei-lobbi vizsgálatakor is, ám ezek az ügyek azóta sem jutottak előre.
