Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát elengedhetetlenül szükséges – mutatott rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy nem csak az uniós előírások miatt, amelyek a minimálbér és az átlagbér arányára vonatkoznak. A minimálbér és a garantált bérminimum az egyik hajtóereje a bérnövekedésnek, ami szükséges a bérek felzárkóztatásához és a vásárlóerő növeléséhez – végső soron a jólét elősegítéséhez. Ez csak az egyik eszköz, egy másik pedig a munkaerőpiac feszessége, azaz inkább a munkaerőhiány legyen jellemző a gazdaságban, hogy a cégeket a piac rákényszerítse a béremelésre. Ez ugyanakkor nem váltja ki a minimálbér emelését, hiszen ez a feszesség az ország minden részében sosem tud egyszerre jelen lenni – fejtette ki az elemző.

Figyelembe véve a jövő évi 4-4,5 százalék közé várható inflációt (attól függően, hogy velünk marad-e az árrésstop), érdemes megvizsgálni, hogy a 7 és a 11 százalékos emelés pontosan mit is jelent. A számokat össszevetve láthatjuk, hogy

  • a garantált bérminimumnál közel 2-3,
  • a minimálbérnél pedig 6-7 százalékos reálnövekedést jelent a jövő évi megállapodás.

Az utóbbi mindenképpen szép érték – különösen akkor, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek stagnáló gazdaságát, a cégek nehéz helyzetét. Az előbbi nem kiemelkedően magas, de összhangban van a jövő évre várható 2-3 százalékos növekedéssel – ezt tehát, ami jóval több munkavállalót érint, a cégeknek azért tudniuk kell teljesíteni – jelezte Regős Gábor. Fontos lesz emellett még az átlagbér és a mediánbér növekedése is – ezek az elemző várakozásai szerint valahol a két legkisebb bér növekedése között emelkedhetnek, talán egy 9-10 százalékos bővülés tűnik a legvalószínűbbnek.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.

Kapcsolódó cikkünk