A nagy fehér megmentők mítosza

– „Országosan is bevezetné Magyar Péter azt a csodamódszert, amit a mélyszegénységben élő ózdi gyerekeknél alkalmaznak” – olvashattuk tavaly a szalagcímeket, amikor Magyar Péter még az EP-választások előtt bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülvén bevezeti a Bódis Kriszta által kidolgozott módszertant. Mi ez az ózdi csodamódszer?

– Magyar Péter nagyon korán felismerte, hogy szüksége lesz egy olyan ismert személyre, aki a cigányfelzárkózás témájában hitelesnek adható el. Aki annak tűnhet. Ez lett Bódis Kriszta és az ózdi csodaprogram.

Ehhez el is ment Ózdra, csocsózott fiatalokkal, mindent nagyon szépnek és eredményesnek talált, majd kijelentette, hogy ezt a remek projektet más településeken is szívesen látná. Vitathatatlan, hogy Bódis Kriszta legalább két évtizede dolgozik cigányokkal, nem is tisztem a munkájának az eredményességét megítélni, az azonban biztosan kijelenthető, hogy az ózdi modell nem alkalmazható univerzálisan, sőt, még adott településen belül sem mindenhol.

– Miért?

– Ózdon nemcsak a Hétes-telep létezik, több szegregált terület is van. A Bódis Kriszta által vezetett programok valóban megpróbálták a szinte reménytelen helyzetben lévő Hétest rendbe tenni, de 2015 környékére szétestek a dolgok, aminek számos oka volt. Ugyanakkor a valóban eredményesnek látszó foglalkozások helyszíne a Velence-telep, ami ég és föld a Héteshez képest. Ez is telepszerű, jól kiépített közvilágítása van, tiszták az utcák, sokan vigyáznak az ingatlanukra. Rendezettebb környezet, ahol közösségi tér, tanoda és fiatalokat támogató programok is működnek. A város szélén lévő Hétes telep ezzel szemben teljesen magára van hagyva. Az totálisan más világ. Bódis Kriszta alapítványa hiába működtet sikeresen programokat a Velence-telepen, ha a Hétesen minden korábbi eredmény és próbálkozás elporladt mostanra. Ami egy konszolidált közösségben működik, az nem fog ott, ahol kóbor kutyák, erőszak, drog és az együttélési szabályok teljes felrúgása mindennapos jelenség.

– Magyar Péter a cigányfelzárkóztatás ügyében miért Bódis Krisztához fordult?

– Mert az ő személyén keresztül éri el azokat a liberálisabb, főként budapesti értelmiségieket, akik amúgy zsigerből utasítanák el őt. Bódis Kriszta közvetítő szerepet tölt be, egy szűrő, általa válik Magyar Péter elfogadhatóbbá. Vannak olyan ellenzéki szavazók, akik bár nem kedvelik a kormánypártot, Magyar Pétert sem tudnák könnyedén támogatni. Olyan balliberális, főleg női véleményformálók, akiket önálló karakter és világnézet jellemez, csakis Bódis Krisztán keresztül tudják leküzdeni a saját undorukat Magyar Péterrel szemben. Bódis pedig maga a teljes tudathasadás: mindig kiállt a nőkért, a sérülékeny csoportokért és a nyitott társadalmi értékekért, ezért nehezen érthető, hogy hogyan támogathat egy olyan személyt, akit sokan toxikusnak, bántalmazónak és bosszúállónak tartanak. Magyar Péter éppen annak az embernek az archetípusa, aki ellen Bódis Kriszta és társai egész életükben harcolnak. Magyar Péter nyilván megvonja a vállát, őt ez nem érdekli, hiszen Bódis Kriszta segít abban, hogy Pasaréten és Újlipótvárosban befogott orral, hányinger mellett is, de majd szavazzanak rá az Orbán-fóbiások.

– „Áradnak a romák a Tisza-párt felé” – számolt be még az év elején az egyik ellenzéki lap arról, hogy sorra alakulnak a roma Tisza Szigetek. Mennyire népszerű a Tisza párt a cigányok körében?

– A cigányok most pozitívumként élik meg, hogy ők is alakíthatnak Tisza Szigetet. Összeül a faluban nyolc-tíz cigány, megalapítják a helyi Tisza Szigetet, amely kapcsolatot tart a megyei koordinátorokkal, és várják az utasítást, mit kér tőlük Magyar Péter. Beállnak egy szektás mozgalomba, amely jelen pillanatban az identitásukat adja. Ez azonban hamis identitásépítés, egy pszeudoidentitás.

– Mi a feladata a roma Tisza Szigeteknek a választásokig?

– Győzködni a cigányokat, hogy a Fidesz eddig semmibe vette őket, de mostantól a Tisza Szigeteken keresztül majd ők is számítanak. Büszkén hordják a kitűzőt, a pólót, sőt előfizetést is vásárolnak, havi tízezreket fizetve egy olyan embernek, akinek ez talán csak biznisz. A résztvevők úgy érzik, hozzájárulnak az ellenálláshoz, miközben a Tisza Párt felzárkózási ígéretei ugyanazok, mint eddig: jobb oktatás, több munkahely, több családi pótlék, cigány telepek felszámolása. Magyar Péter járja az országot, a cigányok pedig gyermeki lelkesedéssel örülnek, ha a közeli faluban vagy járásközpontban láthatják őt és még kérdezhetnek is tőle. Mintha velük élne a faluban, miközben a Rózsadombról érkezik, és valójában csak az érdekli, hogy Bódis Krisztán keresztül szalonképessé tegye saját magát egy jól körülhatárolható réteg szemében – ami fényévekre van a cigánylakta borsodi utcáktól –, miközben a cigányokat populista jelmondatokkal tüzeli.

– Magyar Péter első intézkedéseként szüntetné meg az önkormányzatok önrendelkezési jogát, mert szerinte ez a törvény a félelemkeltésről szól. Egyes ellenzéki hangok „apartheid típusú, cigányellenes törvénynek” nevezik. Az önrendelkezési törvény megszüntetésével lehet cigány szavazókat gyűjteni?

– Magyar Péternek valószínűleg fogalma sincs arról, hogy az önrendelkezési törvényt alkalmazó települések lakói nagy arányban támogatják ezt a lehetőséget, sokan az ő szimpatizánsai közül is. Bódis Kriszta a hátrányos helyzetűek megmentőjeként úgy fogalmaz, hogy a rendelkezés közvetett módon bántja a cigányokat. Pasaréten, Újlipótvárosban vagy a Nagykörúton belül erre rögtön rávágják, hogy fasiszta a kormány. Így válik szalonképessé egy olyan ember, aki máskülönben elfogadhatatlan lenne a számukra. És akkor innen nézve ez a kijelentése már nem a cigányokról szól. Valójában az önrendelkezési törvény a mindennapokban ma még nem érdekli a cigányokat, nem érzik a gyakorlatban a nehézségeit, illetve nagyon sok helyen a helyi cigányok is úgy vélik, hogy részben őket is védik ezek az elvárások. Éppen ezért arra nem számíthat Magyar Péter, hogy ettől hirtelen több százezer cigány szavazója lesz a Tiszának, de nem is ezzel akarta maga mellé állítani őket.

– Magyar Péter bejelentette, hogy cigány kvótát akar a Tiszában, és a párt országos listáján tíz százalékban cigány jelöltek lesznek majd. Erről mi a véleménye?

– Tökéletesen másolja mindazt, amit Márki-Zay Péter is erőltetett négy évvel ezelőtt, illetve pontosan ugyanúgy áll a dologhoz, mint a baloldal mindig is: nem az érdemek, hanem a származás alapján kínál kedvező elbánást, kedvezményt, előnyt. Ne legyenek kétségeink, akármennyi cigány kerül is a Tisza listájára, nem valószínű, hogy a valós tudásuk és hozzáértésük elismerése lesz az, sokkal inkább egyfajta kirakatpolitika, aminek az a célja, hogy messziről is úgy tűnjön, a Tisza foglalkozik velük. Nem csodálkoznék, ha a mostani 3 baloldali ellenzéki cigány képviselőből is odaférne valamelyik majd, és bizony őket sem azért erőltette Márki-Zay, mert alkalmasak rá, hanem mert cigányok, és éppen akkor az összefogás pártjai körül sündörögek.

– Mit kínál Magyar Péter a cigányoknak?

– Mint ahogy mondtam, elsősorban egy látszatidentitást. A roma közösségek szívesen csatlakoznak valakihez, akit erősnek látnak, akiről el akarják hinni, hogy majd megmenti őket. Ezt a lelkesedést fűtik a Magyar Péter körüli cigány hangadók, akik azt sulykolják, hogy a kormány nem szereti és nem segíti a cigányokat, ellenben Magyar Péter majd befogadó társadalmat épít. Főleg Bódis Krisztával.

– Képes-e hosszú távon működni ez a politikai narratíva a cigányoknál?

– A kampány jelenlegi szakaszában könnyen el lehet hitetni sokakkal, hogy Magyar Péter majd megoldja a problémáikat. De ez már néhány héten belül is változni fog. A cigányok jelenleg is szembesülnek azzal, hogy hazánkban kedvezőek az adózási feltételek, felújították a vidéki egészségügyi és oktatási intézményeket, közösségi tereket hoztak létre, vannak munkahelyek, emelkedtek a bérek, és tanodák is működnek. A dolgozó anyák vagy a huszonöt év alattiak adómentessége kézzelfogható előnyt jelent számukra is. És ami a legfontosabb: béke van. És bár lehet, hogy nincs állandó védőnő, háziorvos a közelben, ezek olyan nehézségek, amelyeket Magyar Péter sem tudna azonnal megoldani. A lényegi kérdés: lemondanak-e a cigányok a családi adókedvezményről a Magyar Péter által ígért, de bizonytalan jövőjű változásokért vagy sem? Érdemes-e kockáztatni a jelenlegi kedvezményeket a későbbiekben megvalósítandó, nem garantált ígéretekért?

– Mi a válaszuk a cigányoknak minderre?

– Még nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, a politikai diskurzus, a kampány még nem tart itt. A kormánynak azonban hamarosan el kell magyaráznia a cigányoknak is, hogy bárki szavazhat, ahova szeretne, de tudniuk kell, ha ma, a Fidesz kormány alatt nincs állandó háziorvos, akkor holnap a Tisza-kormány alatt sem lesz, míg a kedvezmények gyorsan megszűnhetnek a Tisza tervezett adóemelései miatt.

– Ősszel feloszlott az első roma Tisza Sziget, és csalódott hangok hallatszottak azzal kapcsolatban, hogy a tiszás jelöltek között csak egy cigány maradt talpon. Milyen üzenetet hordoznak ezek a történések?

– Egyre több cigány vezető gondolja úgy, hogy ez a mesterséges identitás valójában csak arra szolgál, hogy félrevezesse a helyi közösségeket. Magyar Péter nem ismeri a meghatározó cigány vezetőket, a társadalmi felzárkózás folyamatát, vagy hogy milyen politikai irányokat lenne érdemes követni, a dinamikákról és tendenciákról sincs átfogó képe. Teljes mértékben Bódis Krisztára támaszkodik, akinek világlátása az elmúlt két évtizedben leginkább Ózdra és egy szűk, liberális értelmiségi közegre korlátozódott, és neki is erősen hiányos a gyakorlati tudása. És ez nem elég ahhoz, hogy valóban megértse, hogyan lehetne előmozdítani az általam erőltetett gazdasági alapú társadalmi felzárkózást, a szakmához jutás lehetőségét, az egészségfejlesztést vagy a nők jogainak biztosítását a közösségekben. Bár ezek a témák bekerülhetnének Bódis Kriszta programjába, ő mégsem vállalja fel őket nyíltan, pedig évtizedek óta kiáll a nők jogai mellett. Vajon Bódis Kriszta ki meri-e mondani, hogy elsőként a cigány telepeken kell lépéseket kell tenni a családon belüli erőszak ellen? Vagy hogy a drogproblémát is ott kell megfogni? Vagy hogy az iskolai lemorzsolódásért elsősorban a családok a felelősek? Mert a Fidesz programját ezek eddig is jellemezték, a jövőben pedig minden korábbinál egyértelműbben lesznek majd benne.

– Mi a véleménye a dupla családi pótlékról mint legfőbb tiszás ígéretről?

– A dupla családi pótlék vállalhatatlan. Helyette olyan célzott támogatásra van szükség, mint amilyen a már a kormány környékén is felbukkant Szent Margit-utalvány kezdeményezés. Ez észszerűbb megoldás lenne, mivel célzott felhasználást biztosítana: a SZÉP-kártyához hasonló rendszerben csakis az alapvető higiéniai termékek vásárlását tenné lehetővé a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok számára. Senki sem szeretné, ha a dupla családi pótlékot dohányboltban vagy kocsmában vernék el az emberek. Egy család megélhetése nem alapozható jelentős mértékben a családi pótlékra. Természetesen könnyebbséget jelentene sokaknak, ebben mindenki egyetért, de a kérdés nem az, hogy jó-e, hanem hogy valóban hasznos-e. Az ilyen segélyalapú szemlélet veszélyeket is rejt magában. Ha egyszer bevezetjük, nehéz lesz visszavonni vagy módosítani.

– A Tisza Párt oktatási programjának fontos eleme a tankötelezettség korhatárának felemelése tizennyolc évre. A párt szerint a jelenlegi, tizenhat éves korig tartó tankötelezettség jelentős lemorzsolódáshoz vezet, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok körében.

– Sok pedagógus véli úgy, hogy ez nem vezetne eredményre, hiszen aki tizenhat évesen elhagyja az iskolát, azzal a további két év is merő szenvedés. Az oktatási rendszerben dolgozók mindent megtesznek, hogy a diákok ne hagyják ott az iskolát tizenhat évesen, ám ez végső soron az ő döntésük marad. Ha viszont tizennyolc éves korig kötelezővé válna a tanulás, pont azok a családok lennének elégedetlenek, akik jelenleg támogatják ezt, mert így nem engedhetnék gyermekeiket munkába állni vagy fiatalon családot alapítani. A Tisza Párt körül néhány tucat cigány megmondóember hangoztatja, hogy Magyar Péter majd megoldja a szegregált oktatás problémáját. Ez azonban illúzió. Sok járásban egyszerűen annyi a cigány gyerek, hogy az óvodák és iskolák többsége eleve szegregált. Erre az az elvárás született meg, hogy hozzák vissza a kötelező iskolakörzeteket, vagyis ne lehessen elvinni a nem cigány gyerekeket más intézménybe. Ez viszont egyfajta alapjogot venne el. A szülők inkább elköltöznének a térségből, ami tovább erősítené a problémát. Sok cigány család most is él azzal a lehetőséggel, hogy másik iskolába viszi a gyerekét, de nem azért, hogy a szegregációt erősítse, hanem mert jobb környezetet akar biztosítani gyermekének. Ezt a szabadságot nem szabad elvenni senkitől. A Tisza Párt három fő követelése – tizennyolc éves korhatár, kötelező iskolai körzetek, dupla családi pótlék – nem hoz valódi felzárkózást, hanem inkább konzerválják a nehézségeket, sőt gettósítanak.

– Megmarad-e a cigány közösségekben a Fidesz iránti bizalom a 2026-os választásokon is?

– 2010 után érezhetően jobbra fordult a sorsuk. A miniszterelnök egymillió munkahelyet ígért tíz év alatt, és 2014-re a cigányok is megtapasztalták a gazdasági fellendülést. A közfoglalkoztatásban több százezren vettek részt, majd idővel sokan ki tudtak lépni az elsődleges munkaerőpiacra, ahol kétszer-háromszor többet kerestek, mint közmunkával. Ehhez jött a családi adókedvezmény, a csok és a babaváró. Nagyon sok cigány család tudott házat venni, felújítani, élni ezekkel a lehetőségekkel, ezért nem kellett agitálni őket. Látták, hogy van gazdasági prosperitás, és rendre igent mondtak a választásokon a folytatásra. A Covid főleg az alacsony képzettségű cigányokat sújtotta, és azóta nehéz időszakot élnek, áprilisra azonban a többség rá fog jönni, hogy sem Magyar Péter, sem Bódis Kriszta nem képviseli őket hitelesen. A „Nagy Fehér Asszony” és a „Nagy Fehér Messiás” a hétköznapokban nem jelent valódi segítséget. A cigányok tudják, hogy az anyák vagy a huszonöt év alattiak adómentessége esély a számukra. És amikor nézik a tévében üvöltöző és fenyegetőző Magyar Pétert, és végiggondolják a saját családjuk helyzetét, sokan inkább kikapcsolják majd a tévét, és azt mondják, bizonytalanra nem adnak.