Mert mást nem tudnak: Brüsszel újabb szankciókat készít elő
Az Európai Unió új lépést tervez az orosz energiaszállítás visszaszorítására: a következő szankciós csomagban már azokat az orosz LNG-tankereket is kitiltanák az európai kikötőkből, amelyek nem orosz gázt szállítanak – írja a Politico. Brüsszel célja az, hogy egyszer és mindenkorra megszűnjön az orosz jelenlétét az európai energiaellátásban, ezért az unió egyre szigorúbb tilalmakat vezet be az orosz gázra.
A jelenlegi jogszabályok ugyan már korlátozzák az orosz eredetű LNG behozatalát és további exportját, ám az úgynevezett átrakodási szolgáltatások nyitva hagytak egy kiskaput. Ezek ugyanis arra adnak lehetőséget, hogy a tankerek hosszú távú szerződések alapján európai kikötőkben rakodják át a máshonnan – például az Egyesült Államokból vagy Katarból – érkező gázt.
Belgium fontos szerepet játszik ebben: a zeebruggei terminált üzemeltető Fluxys-nak húszéves szerződése van a Jamal LNG-vel, amelynek többségi tulajdonosa a Novatek, Oroszország második legnagyobb gáztermelője.
Az európai kikötők használata azért is kedvező az orosz tankereknek, mert a téli hónapokban a Jeges-tengeren vezető, észak-keleti útvonal még jégtörők számára is járhatatlan. A belga létesítmények különösen fontos belépőhelynek számítanak, hiszen a belgiumi gázimport mintegy kétharmada Németországon keresztül jut tovább Európába.
Ezt a gyakorlatot azonban több uniós tagállam és EP-képviselő is bírálta, ami heves vitákat váltott ki az orosz gázra vonatkozó, még kiterjedtebb tilalom megtárgyalásakor. A beszámolók szerint Belgium kezdetben ellenezte, hogy az átrakodási szolgáltatásokat külön is megtiltsák, arra hivatkozva, hogy a beérkező orosz LNG-t már lefedi a most elfogadott jogszabály.
A nyomás végül kompromisszumos megoldáshoz vezetett: az Európai Bizottság vállalta, hogy a jövő év elején életbe lépő, huszadik szankciós csomagban külön kezeli majd a kérdést.
A brüsszeli cél tehát világos: ha jogilag is alá tudják támasztani, Belgium kész támogatni, hogy az orosz tankerek ne használhassák tovább a zeebruggei infrastruktúrát.
A szankciók megtárgyalásán részt vevő diplomaták szerint a büntetőintézkedések szélesebb jogalapot kínálnak az átrakodások megtiltására, mint az egyszerű kereskedelmi szabályok, amelyeket könnyebben lehetne bíróságon megtámadni.
A jogi kockázat már most is komoly aggodalmat szül több uniós országban is. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerdán keményen bírálta az új szabályozást, és jelezte, hogy Magyarország bíróság elé viszi az ügyet, amint az hatályba lép. A várakozások szerint az orosz beszállítók is perre készülhetnek.
