Fotó: budapestbombazasa.hu
Hirdetés

A honlap készítői ezt az 1944 áprilisától 1944 szeptemberig tartó, emberéletekben és anyagiakban is nagy veszteségeket okozó légi hadműveletet terrorbombázásnak nevezik.

Mindenekelőtt azért, mert az amerikai 15. Légi Hadsereg, valamint a főként éjjel tevékenykedő brit Királyi Légierő nem volt tekintettel a civil lakosságra. Különféle történeti munkák Magyarország bombázását szükséges és elkerülhetetlen hadműveletnek nevezik, amelynek fő céplpontjai ipari, katonai létesítmények és közlekedési – főként vasúti! – csomópontok voltak. A támadás egyik fő indokaként az 1944-es normandiai partraszállás előkészítését jelölik meg, vagyis azt, hogy a német hadsereg ne tudjon különféle erőket átcsoportosítani a keleti frontról az Atlanti-óceán partjához.

És ha már terror…! Az aljasság sem hiányzott az akciókból, hiszen olyan nagy erejű, késleltetett gyújtású bombákat is használtak a szövetségesek, amelyek akkor robbantak, amikor magyar légoltalmi csapatok megpróbálták mérsékelni a keletkezett károkat, és menteni a romok alatt rekedt sebesülteket, illetve kihozni onnan az áldozatokat.

Budapest szenvedett a legtöbbet, a csepeli hadiüzemeknek szánt bombák például sokszor „eltévedtek”, és a Duna másik partján levő Budafok békés utcáit, kertes házait találták el. Lesöpörve ott mindent. Másfelől pedig nemcsak a fővárost, de a közlekedési szempontból stratégiainak gondolt nagyvárosokat, így például Debrecent, és a haditermeléséről is ismert Győrt is keményen verették az amerikaiak és a britek. Ám Pécsre, Szegedre, Miskolcra és más nagyvárosokra is rárontottak. Szombathely például tizenhat nagy bombatámadást szenvedett el.

A honlap kezdőoldalán a fenti egy perces videó ad általános leírást a bombázással kapcsolatos eseményekről.

A honlap tetején lévő idővonal pedig kronologikus sorrendben mutatja be a húsz, Budapestet célzó nappali és éjszakai angolszász bombázást 1944-ből. Az itt futó animáció bemutatja a támadások célját és hogy a bombaszőnyeg mely területeket érintette a fővárosban és környékén.