Tudnak élni okostelefon nélkül is a gyerekek

Túlzás nélkül állítható, hogy nemzetközi viszonylatban is példátlan kezdeményezés vette kezdetét november 3-án Analóg november – Gyűjts offline időt az iskoládnak! címmel a Kapcsolj ki! mozgalom és a Szent István Intézet szervezésében. A négyhetes kihívás lényege az volt, hogy a diákok minél több időre zárják le okostelefonjukat a korábban a lapunkban is bemutatott Out! applikáció időzítőjével. Miután az oktatási intézményekből a tavalyi tanévtől kezdve állami rendelettel tiltották ki az okosnak nevezett eszközöket, a kihívás alapvetően a délutáni, esti órákra, vagyis a diákok szabadidejére szólt – amikor vonatkozó felmérések szerint a magyar tizenévesek is hosszú órákat lógnak a telefonjuk vagy más okoseszközük képernyőjén.

Idióta videók és doomscrolling helyett

A kezdeményezést egyfajta figyelemfelhívásnak szánták, arra biztatva a tanulókat, hogy töltsenek minél több időt aktív sportolással, mozgással, közösségi programokkal, beszélgetéssel, olvasással és nem utolsósorban megfelelő mennyiségű alvással – hiszen az egyre növekvő képernyőidő sokaknál már a pihenés rovására megy – az idióta videók nézegetése vagy éppen a doomscrolling helyett. (Az angol doom szó pusztulást, végzetet, [vég]ítéletet jelent. A doomscrolling arra utal, amikor valaki szakadatlanul görgeti a közösségi médiában a hírfolyamot, a rossz hírek pedig egyre nagyobb stresszt és szorongást váltanak ki belőle – a szerk.)

A különösebben nem reklámozott felhívás iránti érdeklődés végül magukat a szervezőket is meglepte. Sokan voltak, akik az első eredményeket látva kaptak kedvet a csatlakozásra, mindenesetre összességében 370 anyaországi és 120 erdélyi iskola csaknem tízezer tanulója vett részt a versenyben. Kántor Boglárka RMDSZ-es képviselő támogatásával ráadásul Erdélyben is megvalósulhatott a kihívás. S bár a határon túlról kevesebben csatlakoztak, ők mégis lepipálták az anyaországiakat. Az összesített képernyőmentes offline idő ugyanis a magyarországi iskolások körében mintegy hatmillió percre rúgott, az erdélyieknél viszont a tízmilliót is meghaladta. Ez a 16 millió perc több mint harmincévnyi offline időt jelent összesítve.

Függő gyerekek és felnőttek

– Tudjuk, hogy nagyon nehéz kirángatni a fiatalokat a telefon mögül, de ezúttal nem várt eredménnyel sikerült. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora érdeklődés fogadja a felhívást – mondta Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója a szervezők közös értékelésekor. Pöltl Ákos, a Kapcsolj ki! mozgalom alapítója szerint úgy indultak neki az egésznek, hogy örülnek, ha tíz-húsz iskola bejelentkezik. Ehhez képest komoly közösségépítő feladattá vált a kihívás, amit már nem csak a nyeremények motiváltak.

– Nekem mindig elmondják a diákok, amikor beszélek velük, hogy nagyon nehezen tudják letenni a telefont. És ez nagyon nagy segítség lehetett – fejtette ki a témában országszerte és a határon túl is előadásokat tartó családbiztonsági szakértő.

Fontos azonban, hogy a segítség nemcsak a gyerekeknek, hanem olykor bizony a felnőtteknek is elkél.

– Nemcsak a diákok, hanem mondjuk ki, az én generációm is rendesen függő. Rengeteg szülő és tanár jelzett vissza, hogy milyen jó volt, hogy akár harminc percre, egy órára félre tudta tenni a telefonját, és ezt be tudta építeni a napi ritmusába – jegyezte meg Máthé Zsuzsa. Pöltl Ákos pedig felidézte, amit egy gyergyószentmiklósi pedagógus mesélt neki: azt mondta, hogy letöltötte az applikációt, beállította 15 percre, aztán pedig ledöbbent azon, hogy milyen hosszú az a 15 perc. Ezalatt önkéntelenül is legalább négyszer meg akarta nézni a telefonját.

Nem kell mindenkinek okostelefon

– Szerintem egyfajta önértékelésre is jó volt ez az egész a szülőknek, pedagógusoknak, hogy bizony nem is olyan könnyű azt a telefont lerakni, mert annyira automatikussá vált a használata az életünkben – fejtette ki a szakértő.

Azt, hogy miért fontosak az ilyen és ehhez hasonló kihívások, maga Pöltl Ákos nagyon plasztikusan fogalmazta meg nemrég a Demokratának.

– Meg kell változtatni azt a mára kialakult társadalmi normát, hogy mindenkinek van okostelefonja! Az legyen a társadalmi norma, hogy minden fiatal csak akkor kaphat, amikor már elég érett hozzá, amikor már tudja kezelni mindazokat a hatásokat, amelyek a digitális világból a nyakába zúdulnak – hangsúlyozta. Korunk egyik legnagyobb veszélyének a túl korai, korlátozás nélküli képernyőzést látja, mert a tudomány eredményei is bizonyítják, hogy az okoseszközök nem csupán beszippantják a gyerekeinket, de fizikailag is megváltoztatják az idegrendszeri fejlődésüket.