Új korszakba lépett Magyarország
Felfutott a napenergia, jön a csúcstechnológiás gázerőmű, csökken az importfüggőség – 45 év után teljesen átrendeződött hazánk villamosenergia-rendszere. Most dől el, milyen lesz a jövőnk.
Aláírták a Tisza CCGT ezer megawattos gázerőmű finanszírozási szerződését, ami új szintre emeli az ellátásbiztonságot. A létesítmény gyorsindítású, nagy teljesítményű tartalékerőmű lesz, amely pillanatok alatt képes reagálni a fogyasztási csúcsokra vagy a napenergia ingadozásaira.
A múltban csak fosszilis forrásokra támaszkodtunk
1980-ban a magyar áramtermelés 99,5%-a fosszilis energiahordozókra épült. Atomerőmű még nem működött, a megújulók aránya gyakorlatilag elhanyagolható volt. Ma már az atomerőmű a legfőbb energiaforrás, és a napenergia is a termelés egynegyedét adja.
Drámaian csökkent az importfüggőség
Míg korábban a hazai fogyasztás több mint harmadát importból fedeztük, 2024-ben ez az arány 22%-ra csökkent – tízéves mélypontra. Ez részben az orosz–ukrán konfliktus, részben pedig az új hazai termelőkapacitások következménye.
Jövőálló energia: decentralizált és időjárásfüggő
A Klímapolitikai Intézet szerint a magyar rendszer egy kettősség mentén fejlődik: megmarad az atomerőmű-alapú stabilitás, de mellette egyre nagyobb szerepet kapnak a megújulók, elsősorban a napenergia. Ez decentralizált, rugalmas és korszerű rendszert eredményez.
Látványos átalakulás: 45 év alatt teljes fordulat
A Mátrai Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Tisza II Hőerőmű egykor fosszilis alapon működtek – ma vagy korszerűsítik őket, vagy gázerőművé alakulnak. A most épülő tiszaújvárosi blokk megújuló energiát is képes hasznosítani, és gyors válaszidejével pótolhatatlan lesz a jövő energiamixében.
Az energiafogyasztás robbanásszerűen nő
Miközben 2005 és 2025 között az éves áramigény csak 1–1,5 százalékkal nőtt, 2030-ra 30 százalékos, 2050-re pedig akár 130 százalékos növekedés várható. Ezért van szükség új kapacitásokra, korszerű technológiákra és zöld energiára.
