Fotó: MTI/Mohai Balázs (archív)

Magyarországon már évek óta meghatározó kérdés a migráció, és most az amerikai félidős választásokon is ez volt az egyik legfontosabb téma – hangzott el a Nézőpont Intézet Amerikai-közép-európai kapcsolatok a 2018-as félidős választások fényében címmel rendezett konferenciáján, hétfőn Budapesten.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője köszöntőjében kiemelte: a félidős voksolás után felmerül a kérdés, hogy mik lesznek a következmények, és milyen tanulságok vonhatók le a történtekből. Az mindenesetre látszik, hogy a migráció fontos téma volt – közölte.

Úgy látja, az is lényeges kérdés, hogy miként alakulnak a kapcsolatok az Egyesült Államok és Közép-Európa között. Magyarország abban érdekelt, hogy olyan kapcsolatrendszert építsen a régió országaival, amelynek alapja a szuverenitás tisztelete, valamint az Egyesült Államokkal ápolt barátság – vélekedett.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az is felvetődik, hogy az Egyesült Államoknak a közép-európai térséghez fűződő érdekei jelentősebbek lesznek-e a jövőben.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Csoport nemzetközi igazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt években végzett felméréseik alapján a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lakossága döntő részben azt szeretné, ha országa, illetve térsége szorosabbra fűzné politikai és gazdasági kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Ráadásul ezeket a kapcsolatokat fontosabbnak ítélik, mint a Kínával vagy Oroszországgal fenntartott együttműködést – mutatott rá.

Boros Bánk Levente kitért rá: Magyarországon is az emberek többsége a magyar-amerikai kapcsolatok erősítését szeretné, sőt az évek során az ezt támogatók aránya nőtt.

A múlt heti amerikai félidős választásokon az Egyesült Államok középnyugati államaiban a republikánusok megőrizték a pozícióikat, a keleti parton és délen viszont megerősödtek a demokraták. A félidős választások eredménye szerint a demokraták a képviselőházban 228 mandátumot nyertek el a republikánusok 199 helyével szemben. A szenátusban a republikánusoknak ismét 51 szenátoruk lesz.