A demokrácia balesete
A jobboldali Klaus Iohannis államfő a román "demokrácia balesetének" nevezte a Viorica Dancila vezette bukaresti szociálliberális kormányt.
A jobboldali Klaus Iohannis államfő a román „demokrácia balesetének” nevezte a Viorica Dancila vezette bukaresti szociálliberális kormányt, amely szerinte nincs felkészülve arra, hogy 2019. január 1-jétől átvegye az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Az államfő a megyei jogú városok polgármestereinek hétfői tanácskozásán intézett újabb támadást az általa „Dragnea-Dancila” kabinetnek nevezett kormány ellen, arra utalva, hogy azt valójában – a priusza miatt a kormánytisztségektől eltiltott – Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök irányítja a háttérből. Iohannis szerint a jelen pillanatban politikai szükségszerűség a kormány lecserélése.
Felidézte: néhány napja még reménykeltőnek nevezte, hogy a belpolitikai viharok dacára az európai ügyek és az elnökség előkészítése terén az elnöki hivatalnak eddig sikerült együttműködnie a bukaresti kormánnyal és Brüsszellel.
„Azóta teljesen elfajultak a dolgok: a kormánynál már nem tudnak szót érteni egymással a különböző szakterületek felelősei, azok pedig, akiknek az európai ügyekkel kellene foglalkozniuk, távoznak, vagy távozásra kényszerítik őket” – mondta Iohannis.
Az elnök arra reagált, hogy szombaton váratlanul bejelentették Victor Negrescu európai ügyekért felelős, a küszöbön álló román uniós elnökség előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter lemondását.
Liviu Dragnea szociáldemokrata elnök szerint azonban fel sem merül, hogy Románia ne lenne képes ellátni az uniós elnökséggel kapcsolatos feladatokat. Rámutatott, hogy az elnökséget nem egy ember készítette elő, és Dancila miniszterelnök hamarosan új tisztségviselőt jelöl Negrescu helyére. A román média úgy tudja: a kormányfő George Ciamba külügyi államtitkárra bízná a feladatot.
A PSD elnöke hétfői sajtóértekezletén ismét Iohannis állítólagos korábbi törvénysértéseire próbálta felhívni a média figyelmét, amelyeket szerinte az államfőt bábként mozgató „párhuzamos állam” – a titkosszolgálatok és vádhatóságok embereiből álló titokzatos háttérhatalom – segítségével temettek el. Ezúttal azzal vádolta, hogy egy évtizeddel ezelőtt nagyszebeni polgármesterként a valóságosnál lényegesen kisebb bevételeket tüntetett fel vagyonbevallásában.
Romániában nem először fordul elő, hogy a jobboldali elnök és baloldali kormány közötti, sokszor személyeskedésig fajuló nyilatkozatháború külpolitikai témákat is érint. A mostani vádaskodás nemcsak a soros uniós elnökséggel függ össze. Az Európai Parlamentben várhatóan kedden voksolnak arról a határozattervezetről, amely a jogállamiság megsértésére hivatkozva javasolja Románia elmarasztalását. Várhatóan ugyancsak kedden teszi közzé az Európai Bizottság a román igazságszolgáltatás helyzetéről készült legújabb – az előjelek szerint szintén kritikus hangvételű – jelentését Romániáról az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében.
