A jegybank stabilitásorientált politikája az építőipar fejlődését is elősegíti

Varga Mihály hangsúlyozta: az építőipar versenyképessége érdekében kulcsfontosságú a hatékonyság növelése, ami a költségek csökkentésén keresztül a jegybanki cél, az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához is hozzájárulhat.

A felmérések szerint az építőipari vállalkozások számára ágazati szempontból a megrendelések hiánya, az adminisztrációs terhek, a munkaerőhiány és a tisztességtelen verseny a legfőbb gond, ugyanakkor a jövőbeli kilátások szempontjából kedvező, hogy a hitelezés nem jelent akadályt, ha a cégek fejleszteni akarnak – fejtette ki az MNB elnöke.

Varga Mihály kiemelte, hogy a hazai építőipar gazdasági súlyát tekintve 5 százalékos értékkel megfelel az európai uniós átlagnak, a foglalkoztatás szempontjából pedig jóval az uniós átlag feletti, csaknem 7 százalékon áll, így az építőiparnak nagy szerepe van a gazdaság válságállóságában.

„Jó alappal bízhatunk abban, hogy a válságok oldódásával a hazai építőipar ismét olyan húzó szerepet tud betölteni, mint amit a 2010-es években megszokhattunk” – fogalmazott.

A jegybank elnöke kitért arra, hogy a stabil forint az alapanyagimport költségeinek csökkentésén keresztül az építőipar számára is kedvező változásokat eredményezhet, olyan közvetlen előnyt, ami a versenyképességre, a hatékonyságra, illetve a keresletre is visszahat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világgazdaságban zajló technológiai forradalom új lehetőségeket és kihívásokat jelent, ezért különösen fontos, hogy a magyar építőipar aktívan részt vegyen ebben a folyamatban. Ha az építőipari cégek képesek lesznek élni az egyre újabb technológiákkal, az ágazat hatékonysága, teljesítménye és jövedelmezősége is érdemben javulhat – mutatott rá.

A világgazdaságot övező bizonytalanságok kezdenek csillapodni, a feszültségek oldódásával a gazdaság is gyorsabb növekedési pályára állhat – mondta Varga Mihály.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke évértékelőjében egyebek mellett elmondta, hogy az építőipar idei rendelésállománya a tavalyi szinten van és 2026-ban sem számítanak érdemi bővülésre, kitörési pontnak nevezte ugyanakkor a lakásépítést.

Felidézte, hogy a szövetség tagjai között készített felmérés szerint az építőipari cégek 60 százalékánál csökkent az árbevétel 2025-ben, valamint 60 százalékánál csökkent a jövedelmezőség. Elmondta azt is, hogy nagy a szóródás az építőipari vállalkozások között, sok a veszteséges cég, a tartósan foglalkoztatottak száma pedig 25 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

A megkérdezett társaságok 85 százalékának van kintlévősége, tehát nem fizették ki határidőre, és a kintlévőség 10 százaléka tartósan nincs kifizetve. A szakszövetség számításai szerint a lánctartozások összege elérheti a 300 milliárd forintot az év végére – ismertette Koji László.

A cégek által a következő egy évben a versenyképesség növelése érdekében tervezett fejlesztések között sorolta fel a szervezet elnöke a partnerkapcsolatok erősítését, a költségoptimalizálást, az új piaci szegmensek felkutatását és a munkavállalók képzését.

Koji László sikerként említette egyebek mellett a lakáspiac megmozdulását, az építőipari cégek szakmai gyakorlati és egyetemi képzésekben történő erősödő részvételét, valamint azt is, hogy az ágazat 12 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a szakmunkás és mérnöki körben.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke előadásában a többi között elmondta: a versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít az építőipari vállalkozások piaci magatartására. Az építésgazdaság területén jelenleg 10 kartell-eljárás van folyamatban a nemzeti versenyhatóságnál, amelyekben összesen 70 cég érintett.

A GVH elnöke felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti versenyhatóság nyitott a vállalkozásokkal való együttműködésre még olyan súlyos versenyjogi jogsértések esetében is, mint a közbeszerzési kartellek. Az aktív együttműködés, a jogsértések beismerése és önkéntes feltárása számos előnnyel járhat a cégek számára – hangsúlyozta.

A versenytörvény hétfőn beterjesztett módosításával kapcsolatban a GVH elnöke úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat elfogadása esetén a tisztességes piaci versenyhez, illetve a magyar emberek és vállalkozások védelméhez járul hozzá. Nemzetközi példák alapján bekerülhet a versenytörvénybe a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés, amely gyorsítja a GVH hatékony beavatkozását egy adott piacon tapasztalható strukturális versenytorzítás esetén. Rigó Csaba Balázs kiemelte, hogy a törvénymódosítás összhangban van a vonatkozó európai uniós előírásokkal és nem csorbítja a vállalkozások tisztességes eljáráshoz fűződő jogait sem, mert a versenytörvény eljárási és jogorvoslati garanciái teljeskörűen érvényesülnek benne.