Magyar népdalok a világ hangversenytermeiben
Országszerte koncertekkel ünneplik Kodály Zoltán születésnapját
A világhírű Kodály-koncepció a Zöld-foki Köztársaságtól Portugálián át Oroszországig ma már a Föld számos országában része a mindennapi zenei nevelésnek. A Magyar Hungaricum 2026-ban került fel az UNESCO kulturális világörökségeket jegyző értéktárába. Jórészt Kodálynak köszönhetjük azt is, hogy az 1930-as években a magyar népdal megszólalt a világ koncerttermeiben és operaházaiban.
Az 1882. december 16-án született háromszoros Kossuth-díjas Kodály Zoltánra a kortársai olyan különleges kisugárzással bíró zenepedagógusként emlékeznek, aki a társadalom széles rétegei számára képes volt felcsillantani a zenei érdeklődést.
A zeneszerző figyelme 1925 után fordult a zenepedagógia felé. A Mester úgy vélte, hogy a gyerekek hallásának fejlesztését már óvodáskorban el kell kezdeni és napi rendszerességgel célszerű folytatni.
Rendíthetetlenül hitt abban, hogy a korai gyermekkorban elkezdett művészeti nevelés óriási jelentőségű, hiszen lélekemlő szerepe mellett fejleszti a tanulási képességet és az intelligenciát, egyben hozzájárul a harmonikus testi-lelki fejlődéshez is.
Kodály úgy vélte, hogy mivel legtermészetesebb hangszerünk, az énekhangunk mindig velünk van, ezért az éneklés mindenki számára könnyen elérhető önkifejezési lehetőséget kínál.
1929-ben megfogalmazott útmutatása szerint úgy kell tanítani az éneket és a zenét, hogy
„ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beoltsa a nemesebb zene szomját.”
Munkája eredményeképpen vezették be a magyar közoktatásba a szolfézst, mint zenei alapismereteket oktató tanagyagot, ennek részeként pedig a szolmizációs rendszert, amelynek segítségével az iskolások kottát tudtak írni és olvasni. A zene olvasásához Kodály az ősi magyar népdalt hívta segítségül, annak egyszerű és könnyen tanítható szerkezete, dallamvilága okán.
Életre szóló barátjával, Bartók Bélával közös népdalgyűjtő körútjuk során több ezer népdalt jegyeztek fel és őriztek meg az utókornak.
Kodály és munkatársainak fáradozásai nyomán 1945 után sorra nyitották meg kapuikat hazánkban a zenei általános iskolák és virágzásnak indult a kórusmozgalom is.
Bár Magyarországon a zeneszerző1967-ben bekövetkezett halála után a kóruséneklés és a Kodály nevéhez kapcsolódó komplex program iránti érdeklődés némiképp alábbhagyott, a zenei tehetséggondozás továbbra is magas színvonalú, amit mások mellett a nemzetközi kórusversenyeken folyamatosan elért kimagasló hazai eredmények is igazolnak.
A magyar kórusok napja
Idén ünnepli 50. jubileumát a művész szülőhelyén 1975-ben alapított kecskeméti Kodály Intézet, amely a Mester szellemi hagyatékának őrzőjeként, illetve a Kodály-koncepcióra épülő felsőfokú zenepedagógiai tanulmányok kiemelt jelentőségű nemzetközi központjaként működik.
A zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató iránt tisztelet jeleként 2017 óta Kodály Zoltán születésnapján ünnepeljük A magyar kórusok napját.
Egykori Kodály köröndi lakása napjainkban emlékmúzeumként várja az érdeklődőket.
