Fotó: ShutterStock/New Africa
Hirdetés

– A virológusok hetek óta kongatják a vészharangot: megjelent az influenza, és a megbetegedések többsége az A- és B-változatokhoz köthető. Eközben továbbra is fertőz a koronavírus is, bár jelenlegi variánsa szerencsére enyhébb tüneteket okoz. Normális jelenség, hogy ennyi különböző vírustörzs keringjen egyszerre körülöttünk?

– Nem tekinthető rendkívüli helyzetnek, hogy az ősz végén és a tél elején egyszerre több vírustörzs is jelen legyen a környezetünkben. Valójában a lakosság védettségi szintjétől és szervezetünk ellenálló képességétől függ, melyik képes valódi járványt okozni. Az A- és B-influenzavírusok által okozott korábbi megbetegedések, valamint az átoltottság miatt ezek már nem váltanak ki olyan súlyos járványokat, mint amilyet például a Covid-vírus okozott 2020-ban és az azt követő években. Mára ez utóbbi is megszelídült, ám továbbra is két fronton támadhat: egyik variánsa erős torokfájást és magas lázat okoz, míg a másik elsősorban az emésztőrendszert támadja meg, így gyomor- és bélpanaszokat idézhet elő.

– Az A- és a B-típusú influenzavírus már régóta velünk van, mégis sokan nem tudják, hogyan lehet megkülönböztetni tüneteit egy banális nátháétól. Ehhez lehet valamilyen tanácsot adni?

– Hogyne. Nátha esetén a tünetek fokozatosan erősödnek: néhány nap alatt alakul ki az orrfolyás, a torokkaparás és a rossz közérzet. Az influenza ezzel szemben néhány napos lappangás után szinte egy csapásra ledönti a beteget. A felső légúti panaszokkal egy időben jelentkezik a magas, akár 38–40 fokos láz, az erős fejfájás, izomfájdalom és a kifejezett levertség.

– Úgy hírlik, idén egy újfajta mutánsra is számítanunk kell, amelyik Angliából érkezik hozzánk a nem is távoli jövőben. Ez vadabb, mint a régiek?

– Fogalmazhatunk így is. Tény, hogy ezt a mutáns változatot a szervezetünk még nem ismeri, ezért erőteljesen reagál a jelenlétére: nagyon magas lázzal és extrém rossz közérzettel, ami akár több hétig is eltarthat. Különös módon felső légúti tünetek csak ritkán jelentkeznek. És hogy a rossz hírt fokozzuk: erre a vírusváltozatra nem hat az oltás, a szervezetünknek önállóan kell megküzdenie vele.

– Hogyan?

– Az influenzára mindig igaz, hogy a legjobb gyógymód az ágynyugalom és a bőséges folyadékfogyasztás. Antibiotikumra csak akkor van szükség, ha felmerül a bakteriális felülfertőződés gyanúja, de ennek szükségességéről minden esetben a háziorvosnak kell döntenie. Tilos a tavalyról megmaradt gyógyszereket beszedni, és nem érdemes hallgatni a szomszédasszonyra sem, akinek mindig ezer „remek ötlete” van a gyógyításra.

– Hamarosan itt a karácsony, a szilveszter. Angliából is sokan térnek haza olyanok, akik valószínűleg magukkal hozzák az ottani kórokozókat is. Az ünnepek alatti vendégjárás, a házibulik nem növelik a megbetegedés kockázatát?

– Dehogynem. Éppen ezért azt javaslom, hogy elevenítsük fel a Covid-járvány idején elsajátított gyakorlatot. Az arcmaszk viselése, a gyakori fertőtlenítés és a fertőtlenítő kézmosás még mindig a leghatékonyabb módja annak, hogy valamennyi védettséget szerezzünk a megbetegedés ellen. A szeretet ünnepének közeledtével pedig szeressük annyira rokonainkat és felebarátainkat, hogy elhalasztjuk a találkozást, ha akár a legkisebb tünetet is tapasztaljuk magunkon.