Az Egyesült Államok balratolódása átmenetileg megtorpanni látszik. Noha a félidős választásokon a republikánusok elvesztették képviselőházi többségüket, a szenátust továbbra is ők tartják a kezükben. Donald Trump megerősödött pozícióból fordulhat rá a 2020-as újraválasztási kampányra.

Fotó: MTI/AP (archív)

Donald Trump amerikai elnök az úgynevezett félidős választásokat megelőző kampányrendezvényen, az ohiói Clevelandben. Fotó: MTI/AP

A választások legnagyobb tanulsága az, hogy Amerika kettészakadt. A republikánusok vidéken, a demokraták pedig a nagyvárosokban erősítették meg pozícióikat. A számokat tekintve a demokraták szerepeltek jobban, hiszen a szenátusi választásokon 46 millió szavazatot szereztek, szemben a győztes republikánusok 33,5 milliójával. Hogy mégis kevesebb szenátoruk lesz, az annak köszönhető, hogy az államok lélekszámtól függetlenül két-két szenátort delegálnak, így a negyvenmilliós liberális Kalifornia ugyanannyi képviselőt küld Washingtonba, mint a félmilliós konzervatív Wyoming. A republikánusok közben egyre több államot és az ország területének korábbinál nagyobb hányadát uralják.

A két Amerika a jelöltek személyében is megmutatta magát. Miközben a republikánusok hagyományos konzervatív politikusokat juttattak a szenátusba és a képviselőházba, addig a demokrata felhozatal minden korábbinál színesebbre sikerült. Deb Haaland személyében bekerült a parlamentbe az első női indián képviselő, a szomáliai gyökerű Ilhan Omar pedig a kongresszus első muszlim női tagja lehet. A mindössze 29 éves Alexandria Ocasio-Cortez személyében a demokraták egy radikális szélsőbaloldali aktivistát is delegáltak a kongresszusba, Coloradóban pedig megválasztották az Egyesült Államok történetének első nyíltan homoszexuális kormányzóját. Ezt a demokraták ráadásul minden korábbinál baloldalibb kampánnyal érték el, amelynek során a jelöltjeik ingyenes egészségügyet, ingyenes oktatást és a gazdagok megadóztatását hirdették.
Talán épp ez ütött vissza.

Az amerikai sajtó szinte teljes egészében egy Donald Trumpról szóló népszavazásként kezelte a félidős választásokat. A demokraták balratolódása azonban kifejezetten ellentétes hatást ért el, és a valóságshow-elnök mellé állította a konzervatív Amerikát. A republikánusok elvesztették ugyan a képviselőházi többségüket, de a szenátusban növeli tudták székeik számát. Ugyanakkor a kongresszusban elszenvedett veszteség történelmi viszonylatban nem meglepő, hiszen az elmúlt nyolcvan évben a regnáló elnökök pártja szinte mindig veszített székeket a félidős választásokon. Kivételt egyedül George W. Bush jelentett, aki a szeptember 11-i terrortámadás okozta sokknak köszönhette, hogy pártja növelni tudta népszerűségét.

Elmaradt a demokrata előretörés a kormányzóválasztások terén is. Noha a liberális jelöltek az eddig republikánus erődnek számító Kansast és Wisconsint is bevették, a 2020-as elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú Ohióban és Iowában, valamint a legfontosabb ingóállamban, Floridában alulmaradtak konzervatív kihívóikkal szemben. A veszteségért persze némileg kárpótolják őket a Nagy-tavak, korábban Trump-párti rozsdaövezeteiben elért sikerek.

Donald Trump eddig is hatékonyan töltötte fel saját embereivel a megüresedett bírói székeket. Az elnök eddigi két éve alatt 84 bírát nevezett ki, ami duplája annak, ahányat a jobboldali szenátussal hadakozó Barack Obama nyolc év alatt pozícióba tudott juttatni. Az új republikánus többségű szenátus immár az eddiginél is hatékonyabban folytathatja az élethosszi bírák kinevezését, ezzel biztosítva a konzervatív álláspont érvényesülését a migrációval, abortusszal és egyéb társadalmilag fontos ügyekkel kapcsolatban. Ez pedig azt jelenti, hogy – ha 2020 után is megmarad a republikánus szenátusi többség – hiába is győz két év múlva egy demokrata elnökjelölt, nem fogja tudni érvényesíteni liberális politikáját.

Rossz hír ugyanakkor a republikánus szenátusi győzelem a környezetvédelem szempontjából, hiszen a szenátus hagyja jóvá a Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjének kinevezését is, így – a republikánus körökben erős olajlobbinak köszönhetően – minden esély megvan arra, hogy a szervezet élére egy klímaváltozás-tagadó ember kerüljön.

A demokraták számára nincs más lehetőség, mint hogy képviselőházi többségüket felhasználva próbáljanak botot dugni a küllők közé azokban a költségvetési kérdésekben, melyekben a képviselőház jóváhagyása szükséges. A republikánusok így várhatóan nem tudják felszámolni Barack Obama egészségügyi reformjának maradékát, és valószínű, hogy a Donald Trump által ígért mexikói határfal megépítése is veszélybe kerül. Legalább ekkora fejfájást okozhat az elnöknek, hogy a demokrata többségű kongresszus vizsgálatokat indíthat ellene, és állandóan napirenden tarthatja az orosz befolyás vádját is, ezzel próbálva meg csökkenteni újraválasztási esélyeit.

Mindezt azonban csak módjával tehetik, hiszen a félidős választásokon éppen az eltúlzott liberális propaganda mobilizálta a konzervatív szavazókat, így ha a demokraták az elkövetkező két évben sokat akadékoskodnak, az könnyen visszaüthet az elnökválasztásokon. Donald Trump ugyanis megerősítette pozícióját a személyével kapcsolatban eddig kételkedő republikánusok körében, így ha csak valami váratlan, mindent elsöprő botrány nem üt ki, ő lesz a konzervatív jelölt 2020-ban. Amennyiben pedig a Demokrata párt balratolódása tovább folytatódik, és egy radikálisan baloldali jelölt lesz Donald Trump kihívója, azzal még az egyébként vele nem szimpatizáló jobboldaliakat és a kommunista szellemiséget megidéző politikától irtózó liberálisokat is a jelenlegi elnök táborába terelheti.

Fotó: MTI/EPA (archív, illusztráció)

Főként hondurasiakból és salvadoriakból álló közép-amerikai kivándorlók az amerikai–mexikói határ közelében. Fotó: MTI/EPA

A karaván halad
Az Egyesült Államokba tartó közép-amerikai migránskaraván már Mexikóvárosnál jár. Hogy az amerikai határt hol kísérlik majd meg átlépni, egyelőre nem tudni. Helyi jelentések szerint a távolabbi, de biztonságosabb cél a kaliforniai határon lévő Tijuana lehet. De az sem kizárt, hogy az emberek a közelebbi, ám nehezebb terepet jelentő Rio Grande-völgy felé veszik majd az irányt. Bármelyiket is választják, gyalogszerrel legalább még két hónapba telik, mire elérik a határt.
Három hete még hétezer migráns gyalogolt északnak. Azóta több százan leszakadtak a nagy tömegről, és kisebb csoportokban folytatják útjukat, háromezren elfogadták a mexikói kormány ajánlatát, és Mexikóhoz folyamodtak menekültstátuszért, ötszázan pedig útjukba belefáradva, mexikói közreműködéssel hazafelé vették az irányt. Jelenleg egy ötezer fős tömeg folytatja az útját, amely az amerikai hadsereg becslései szerint ezer-kétezer főre fog apadni, mire eléri az Egyesült Államok határát. Rájuk – ha Trump elnök addig nem növeli tovább a létszámot –, hétezer katona, kétezer nemzeti gárdista és ezer határvadász vár majd.
Amerikai mércével az sem számítana jelentősnek, ha mind az ötezer ember elérné a határt. 2000-ben az amerikai határőrség egyetlen év alatt 1,6 millió migránst tartóztatott fel a mexikói határon úgy, hogy az emberállományuk a mostani fele volt. Tavaly az amerikai hatóságok 300 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg, idén októberben pedig ötvenezer illegális határátlépőt tartóztattak fel. A migránskaraván kezelése tehát rutinfeladat lesz az amerikai határvédelemnek. Még úgy is, hogy mexikói részről aligha számíthatnak jelentős segítségre. Pena Nieto elnök mandátuma december 1-jén jár le, a népszerűtlen, így újraválasztásra nem számító államfő pedig nem érdekelt Trump elnök kisegítésében, aki a határfal körüli viták kapcsán számos alkalommal konfrontálódott vele. Különösen, hogy a migránsokat a kétes hátterű NGO-k mellett a mexikói lakosság is segíti, élelmiszerrel és szállással kínálva őket.
A migránskaraván összetétele némileg az amerikaiak dolgát is megnehezíti. Míg ugyanis az eddig jellemzően érkező mexikói férfiakat fizikai kényszer alkalmazásával, logisztikailag egyszerűen szoríthatták vissza a határ túloldalára, a most közeledő közép-amerikaiaknak a kitoloncolása bürokratikusan bonyolult procedúra, az amerikai törvények szerint pedig a gyermekeket legfeljebb húsz napig lehet őrizetben tartani. Donald Trump a helyzetet a törvény szigorításával próbálja kezelni. A múlt héten az elnök proklamációt írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok megtagadja a menedékkérelem lehetőségét mindazoktól, akik illegálisan lépik át a határt, és csak azok folyamodhatnak menedékért, akik a törvényeket betartva, a kijelölt határátkelőhelyeken nyújtják be kérelmüket. Nagy reményeik nekik sem lehetnek, hiszen a statisztikák szerint a latin-amerikai kérelmezők alig tíz százaléka kap menekültstátuszt az Egyesült Államokban.