Szlovákiában bűncselekménnyé vált a választási kampány idegen befolyásolása
Jóváhagyta a pozsonyi parlament csütörtökön a szlovák büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is.A módosítást 76 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a 150 fős pozsonyi törvényhozásnak a voksoláson jelenlévő 136 tagja.
A szlovák Btk. mostani módosítása annak eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőit érintő büntetéseket szigorította volna – vissza egy korábbi jogi állapotba –, újjáélesztve az úgynevezett „háromszor és ne tovább” elvet. Ennek lényege, hogy amennyiben az elkövetőt egy éven belül háromszor is kisebb értékű – egyébként csak kihágásnak minősülő – lopáson kapják, a harmadik alkalommal a bíróság már kötelezően bűncselekmény elkövetőjeként kell, hogy elbírálja és két év szabadságvesztésre kell, hogy ítélje az érintettet. A szigorítást a beterjesztő igazságügyi tárca főként az elszaporodott bolti lopások megfékezésének szükségességével indokolta.
A Btk. módosítása azonban az előkészületi folyamatban, a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült, köztük a már említett kettővel, valamint egy olyan kitétellel is, amely az úgynevezett „bűnbánó tanúk” intézményének használatán hivatott szigorítani. Ez utóbbi lényegében a koronatanúval köthető vádalku intézményéhez hasonlít, csak kevesebb előírt megkötés vonatkozik rá. Ezt az elmúlt években elterjedtté vált gyakorlatot szinte számtalan kritika érte, bírálói főként azt hozták fel ellene, hogy számos alkalommal politikai hátterű leszámolásoknak ágyazott meg. A mostani szigorítást leghangosabban az ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) bírálta, mert szerinte ellehetetleníti a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.
A szlovák Btk. módosításának azon részét, amely akár két év szabadságvesztést is kiróhatóvá tesz a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolásában részt vevőkre, azzal indokolták, hogy a 2023-as parlamenti választások után bebizonyosodott, hogy annak kampánya során külföldről próbálták befolyásolni a „politikai versenyt.” A szlovákiai választások külföldről történő befolyásolásának ügye idén nyáron merült fel először konkrétumok szintjén. Akkor Robert Fico miniszterelnök bizonyítékokat felvonultatva számolt be arról, hogy az Egyesült Királyság külügyminisztériuma egy médiaügynökségen keresztül jelentős összegeket fizetett influenszereknek, hogy azok a közösségi médiában – a legnagyobb ellenzéki pártot – a liberális Progresszív Szlovákiát (PS) népszerűsítsék. Az eset kapcsán a szlovák külügy az Egyesült Királyság pozsonyi nagykövetét is bekérette. A felmerült vádakat Londonban azzal magyarázták, hogy az influenszereknek csak a választáson való részvételt kellett népszerűsíteniük.
A „második világháború utáni rendezést szolgáló jogi dokumentumok” nyilvános tagadásának és megkérdőjelezésének büntethetőségét bevezető Btk.-kiegészítés nem sokkal azt követően került a módosítás tervezetébe, hogy néhány hete bejártaa szlovákiai sajtót, miszerint a témával korábban soha nem foglalkozó Progresszív Szlovákia párt, többségében magyarok lakta településeken tartott rendezvényein felvetette a Benes-dekrétumok kérdését, ami heves reakciókat is kiváltott a szlovák közbeszédben. A felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség az általuk hosszú távon képviselt téma kapcsán több egyeztetést is tartott, és a párt elnöke Gubík László a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva azokról azt mondta: saját megoldási javaslatuk van a kérdés rendezésére, majd aláhúzta: szakmai szintű párbeszédre van szükség, nem pedig hangulatkeltésre. A Btk.-kiegészítés kapcsán a pártelnök azt mondta: szomorú, hogy az ügy racionális megtárgyalása helyett aránytalan politikai reakciók születnek.
