Tényleg önzőbbek és kegyetlenebbek a gazdagok?

Néhány héttel ezelőtt világszerte felháborodást váltott ki, amikor a lengyel milliomos cégvezető, Piotr Szczerek egy amerikai tenisztornán kitépett egy aláírt sapkát egy gyerek kezéből. A közösségi médiában emiatt elszabadult a káosz, ami már üzleti érdekeit is veszélyeztette, így végül bocsánatkérésre kényszerült.

Felmerül a kérdés: valóban furcsa, ha egy rendkívül vagyonos ember kicsinyesnek vagy érzéketlennek tűnik? A pszichológiai kutatások szerint egyáltalán nem ritka jelenségről van szó.

Mit mutatnak a kutatások a gazdagság és az önzés kapcsolatáról?

Számos vizsgálat talált egyértelmű összefüggést a vagyon és az etikátlan viselkedés között. A kutatások szerint a gazdagabb emberek nagyobb valószínűséggel csalnak, szegnek szabályokat, és hajlamosabbak kizárólag saját érdekeikre koncentrálni, miközben kevésbé veszik figyelembe mások szempontjait.

Ezzel szemben alacsonyabb társadalmi rétegekbe tartozó embereknél gyakrabban figyelhető meg együttérzés és empátia mások iránt.

Drága autó, kevesebb empátia?

A jelenség még a közlekedésben is megmutatkozik. Kutatások szerint minél drágább autót vezet valaki, annál kisebb eséllyel viselkedik előzékenyen az utakon. Az ilyen sofőrök:

• ritkábban állnak meg a gyalogosoknak
• kevésbé engedik be a forgalomba csatlakozókat
• agresszívebben vezetnek
• gyakrabban szegik meg a szabályokat

A „sötét hármas” személyiségjegyek szerepe

Felmerül a kérdés: a vagyon teszi az embereket önzővé, vagy eleve az önzőbb, kíméletlenebb emberek jutnak fel a társadalmi ranglétrán?

A pszichológia erre a „sötét hármas” (dark triad) személyiségvonások fogalmával ad választ. Ide tartozik:

• a pszichopátia
• a nárcizmus
• a machiavellizmus

Ezen vonások közös jellemzője az alacsony empátia és az önérdek-vezérelt viselkedés. Kutatások szerint az ilyen személyiségjegyekkel rendelkező emberek nagyobb eséllyel érnek el magas státuszt és jelentős vagyont.

Egy 15 éven át tartó vizsgálat kimutatta, hogy a sötét hármas jegyeit hordozó személyek gyakrabban kerültek vezető pozícióba, és átlagosan gazdagabbak lettek. Egyes becslések szerint a klinikai szintű pszichopátia előfordulása háromszor gyakoribb a vállalati felsővezetésben, mint a teljes népességben.

Miért vonzza a vagyont a kegyetlenség?

A szerző értelmezése szerint a jelenség kulcsa a pszichológiai elszakadás. Egyes emberek olyan erős belső határokat építenek, hogy elszigetelődnek másoktól és a világtól. Ez az érzelmi leválás empátiahiányt és belső ürességérzést hoz létre.

Ez az állapot egyfajta hiányérzetet teremt: az ember úgy érzi, valami hiányzik belőle. Ennek pótlására kezd el vagyont, státuszt és hatalmat felhalmozni. Ezzel szemben azok, akik erős kapcsolatot éreznek másokkal és a környezetükkel, kevésbé hajszolják a gazdagságot, mert nem érzik ezt a belső hiányt.

Az empátia hiánya mint „előny” a sikerhez?

Az empátiahiány ugyanakkor megkönnyítheti az érvényesülést. Ha valaki nem érzékeli mások szenvedését, könnyebben manipulál, kihasznál vagy tapos el másokat a siker érdekében. Mások vesztesége, egzisztenciális összeomlása vagy reputációjának rombolása nem vált ki belőle erkölcsi gátlást.

A pszichológiai elszakadás így kettős hatással bír:
egyrészt erős vágyat kelt a gazdagság és hatalom iránt,
másrészt olyan kíméletlenséget ad, amely megkönnyíti ezek elérését.

Gazdagság és boldogság: valóban összetartoznak?

A pszichológiai kutatások szerint a vagyon és a jóllét kapcsolata meglehetősen gyenge. Daniel Kahneman és Angus Deaton híres tanulmánya szerint a boldogság egy bizonyos jövedelemszintig nő – körülbelül évi 110 000 dollárig –, ezt követően azonban a további gazdagodás már nem teszi boldogabbá az embert.

Sőt, egy másik kutatás szerint azoknál, akik kifejezetten a pénzügyi siker hajszolására fókuszálnak, az életelégedettség még csökkenhet is a jövedelem növekedésével.

Mi az igazi tanulság?

Az adatok alapján a rendkívül gazdag emberek gyakran nem találják meg azt az elégedettséget, amit a pénztől várnak. A vagyon és státusz nem szünteti meg a belső hiányérzetet, sőt, sok esetben tovább mélyíti az elszigeteltséget.

Ezzel szemben a kutatások nagyon erős kapcsolatot mutatnak az altruizmus és a jóllét között. Ez pedig arra utal, hogy a valódi elégedettség forrása nem a gazdagság, hanem az együttérzés és a kapcsolódás.

Talán érdemesebb tehát nem azon gondolkodni, hogyan lehetünk gazdagabbak – hanem azon, hogyan lehetünk emberségesebbek.