Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hirdetés

Bokros a Privátbankár portálhoz kötődő Klasszis podcastben azt fejtegette, hogy 10, 20 és 30 százalékos adókulcsokkal kellene sújtani a jövedelmeket, indokolatlan őrültség a 13. és 14. havi nyugdíj, ráadásul szerinte nem lehet megígérni e juttatások inflációkövetését. Bokros kárhoztatta a kormányt, amiért ellenzi a bevándorlást, és azt hangoztatta, hogy emelni kell a nyugdíjkorhatárt, és kevesebb nyugdíjat kell fizetni annak, aki korábban elmegy nyugdíjba.

Vagyis a hírhedt ex pénzügyminiszter pontosan ugyanazt hirdeti ma is, amit a sokáig gondosan eltitkolt, de nemrég lelepleződött tiszás népnyúzó program.

Hogy e gazdaságpolitikának milyen következményei vannak, azt láttuk a Horn-kormány idején. Bokros ugyan nem egészen egy évig, 1995. március 1. és 1996. február 29. között volt dicstelen emlékű pénzügyminiszter, de e

rövid idő alatt történelmi pusztítást vitt véghez.

Nevéhez fűződik a nemzeti vagyont elkótyavetyélő, privatizációnak nevezett szabadrablás felgyorsítása, a jóléti kiadások brutális visszavágása, a tandíj bevezetése, az úgynevezett csúszó leértékeléssel tudatosan gerjesztett óriási infláció. Bokros az úgynevezett chicagói iskola, más néven a monetarizmus rögeszmés megszállottja, ennek képviselői csak kiadási és bevételi számsorokat ismernek, a számok mögött nem hajlandók meglátni az emberi sorsokat és a társadalmi folyamatokat, teljességgel mentesek bármiféle szociális érzékenységtől.

Bokros első lépésként 9 százalékkal leértékelte a forintot, majd hónapról hónapra 2 és 1,3 százalék közötti mértékben gyengítették a nemzeti valuta értékét. Emiatt az infláció már 1995-ben elérte a 28,2 százalékot. Ámokfutása 12 százalékos reálbércsökkenést eredményezett, ráadásul a korábban jogosultak bő 10 százalékától megvonták a gyest, a gyedet, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi pótlékot, a gyermeknevelési támogatást, megszűnt az ingyenes fogászati ellátás, csökkent a gyógyszerek költségvetési támogatása, felemelték a nyugdíjkorhatárt, a felsőoktatásban bevezették a tandíjat.

Emellett külföldi kézbe játszották át a stratégiai jelentőségű energetikai és távközlési cégeket és több magyar tulajdonú bankot. A bevételből fejlesztésre semmit nem fordítottak, kizárólag adósságfizetésre költötték, ennek ellenére a Horn-kormány négy éve alatt, 1994-től 1998-ig 3751,6 milliárd forintról 6165,8 milliárd forintra nőtt az államadósság. Nőtt a munkanélküliség, 1995-ben és 196-ban 250 ezer munkahely szűnt meg.

A bokrosi nemzetpusztítás legsúlyosabb következménye a magzatgyilkosságok számának megugrása volt. 1993-ban 75 258 magzatot öltek meg az anyaméhekben, 1994-ben 74 491-et, 1995-ben viszont már 76 957-et, 1996-ban 76 600-at.

A Bokros-csomagnak nevezett kártékony ámokfutás alapjaiban rendítette meg a nemzet derékhadét adó középosztályt,

és bár az első Orbán-kormány 1998 és 20052 között hősies erőfeszítéssel kedvező folyamatokat indított el, a kommunista-liberális rezsim visszatérése 8 évre visszavetette a gyógyulási folyamatot. Mára megerősödött a középosztály, mely minden támogatást megkap a kormánytól.

A Bokros által is megtapsolt brutális tiszás népnyúzó program megsemmisítené az elért eredményeket, Magyar Péterék brüsszeli ukázra ismét kisemmiznék a magyarokat.