A „nacionalizmus Európában ismét kísértő szelleme” a fő ellenfél a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje hétfőn Berlinben.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Fotó: MTI, archív

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa csúcsjelölti törekvéseit ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a második világháború óta most fenyegeti a legnagyobb veszély Európát, külső és belső erők egyaránt az Európai Unió szétzilálására törekednek.

Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus – tette hozzá, kiemelve, hogy az AfD „Németország Brexit-pártja”, vagyis az a politikai erő, amely szembeszáll az európai integrációval.

Az AfD folyton „a nemzetek Európájáról beszél”, de szavai mögött a „pőre egoizmus és nacionalizmus” húzódik meg, ezért „az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában” – mondta Manfred Weber.

Hangsúlyozta, hogy az EPP „erős nemzetállamokat” akar, de az a meggyőződése, hogy a nemzetállamok „a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek”.

Manfred Weber szavai szerint az EPP választási kampánya „optimista” lesz, az eredményekről szól majd. A politikus Európa legutóbbi válságának – a 2015-ös menekülthullámot nem említve – a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi-gazdasági krízist nevezte, és kifejtette, hogy tíz év alatt 13 millió új munkahely jött létre, az EU-tagállamok összesített államháztartási hiánya a hazai össztermék (GDP) arányában számolva 0,9 százalékon, messze a 3 százalékos EU-s határérték alatt van, a gazdasági növekedés pedig meghaladja a 2 százalékot.

Mindez azt jelzi, hogy Európa leküzdötte a válságot és „sikerre vezetett az az út, amelyet az EPP megmutatott”. Ezért éppen az optimizmust, a bizakodást helyezik a kampány középpontjába, azt az üzenetet, hogy „nagy válságokon is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk” – mondta Manfred Weber.

Az EPP-nek „világos programja” is lesz, amely egyértelműen tartalmazza majd a többi között azt, hogy a jobbközép erőket összefogó pártcsalád szerint véget kell vetni az illegális migrációnak, de folytatni kell a valóban segítségre szoruló, elesett menekültek támogatására szolgáló  áttelepítési programokat – tette hozzá.

Kifejtette: elképzelése szerint a kampánynak arról is szólnia kell, hogy az EU „jobb hellyé teszi a világot”, ezért az EPP-nek azt az ígéretet kell tennie a választóknak, hogy „ha ránk szavaztok, összefogunk minden erőt, minden tudást, szakembert, adatot és pénzt, és kidolgozunk egy mestertervet a rákbetegségek ellen, hogy Európa legyen az első kontinens, amely megtalálja a választ” ezekre a betegségekre, amelyek az európai lakosság 40 százalékát fenyegetik.

Az EPP és a Fidesz viszonyáról szóló kérdésekre válaszolva kiemelte: azt az elvet követi, hogy az alapjogok ügyében egyetlen tagállamnak sem jár „kedvezmény”, és támogatja Günther Oettinger német uniós biztos azon gondolatát, miszerint „az alapjogi kérdéseket a jövőben össze kell köti Európa pénzügyeivel”, hogy a közösség szankciókkal sújthassa az alapjogokat megsértő tagjait.

Azonban pártbeszédre törekszik, amihez az európai pártcsaládok révén rendelkezésre álló fórumokat is használni kell. „Túl sok erő akarja szétszakítani Németországot és Európát, én viszont hidakat akarok építeni” – mondta Manfred Weber.

Hozzátette: az idén nyáron nem Budapesten, hanem Bukarestben voltak tömegtüntetések a kormány tevékenysége miatt, Máltán és Szlovákiában pedig meggyilkoltak tényfeltáró újságírókat. Ezeket a tagállamokat szociáldemokrata vezetésű kormány irányítja, mégsem követeli, hogy zárják ki a pártokat a szociáldemokraták EU-s pártcsaládjából, mert a párbeszédet fenn kell tartani – fejtette ki Manfred Weber.

Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázza meg a CSU elnöki tisztségét, elmondta, hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy az EPP-csúcsjelölti feladataira összpontosít és nem osztja meg erejét két nagy, egész embert követelő kihívás között.