Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Hirdetés

Thomas G. DiNanno arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes európai országokban növekszik a „szélsőbaloldali terroristáknak” nevezett csoportokhoz köthető erőszakos támadások száma, ami – megfogalmazása szerint – Európában és az Egyesült Államokban is fokozódó aggodalomra ad okot. Hozzátette: a jelenség nem elszigetelt, hanem több országra kiterjedő hálózatokról van szó, ezért a fenyegetéseket a kialakulásuk legkorábbi szakaszában kell megfékezni, és a beavatkozásnak „nem a múltbéli, hanem a jövőbeli támadások megelőzésére” kell irányulnia.

Felidézte a Németországban, Olaszországban és Görögországban végrehajtott hatósági fellépéseket és büntetőeljárásokat, valamint a 2023-as budapesti támadásokat is, amelyek szerinte egyértelműen mutatják a jelenség nemzetközi jellegét.

Kiemelte: Magyarország fellépése „meghatározó” ezeknek a hálózatoknak a visszaszorításában, és rámutatott, hogy az Egyesült Államok kész minden jogi, szabályozási és pénzügyi eszközt bevetni a szélsőséges csoportok működésének akadályozására.

Thomas G. DiNanno ismertette, hogy az amerikai külügyminisztérium Rewards for Justice (RFJ) programja kész akár 10 millió dolláros (mintegy 3,3 milliárd forintos) jutalmat felajánlani olyan információkért, amelyek feltárhatják az Európában működő Antifa-csoportok pénzügyi hátterét. Az eseményt megnyitó beszédében Caroline Savage, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kijelentette: az erőszakos szélsőségesek – köztük az Antifához köthető csoportok – fenyegetést jelentenek a nyugati életformára.

Azt mondta, ezek a mozgalmak nem egyetlen ország problémáját jelentik, hanem több államot érintő jelenségek, amelyekkel szemben csak az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek szoros együttműködésével lehet eredményesen fellépni.

Caroline Savage a biztonság szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az intézmények közötti együttműködést, az információmegosztást és a bevált rendészeti gyakorlatok alkalmazását. Hangsúlyozta: a terrorizmus, a határbiztonság és más, határokon átívelő kihívások kezelése csak összehangolt fellépéssel lehetséges.

Az ideiglenes ügyvivő kiemelte az ILEA szerepét is, amely 1995-ös megalapítása óta több mint 24 ezer szakember képzéséhez járult hozzá Közép- és Kelet-Európából, Közép-Ázsiából és Észak-Afrikából. Azt mondta, az akadémia jelentős mértékben erősítette nemcsak az amerikaiak és a magyarok, hanem a NATO-szövetségesek közös képességét is a szervezett bűnözés és biztonsági fenyegetések kezelésében.

Meglátása szerint a stabilitás erős határokon és közösen vallott értékeken alapul, ezek megőrzése pedig hosszú távú, következetes együttműködést igényel az érintett országok között.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a korábbi migrációs hullámok „példátlan nemzetbiztonsági terhet” róttak Magyarországra. Azt mondta, egyes szélsőséges hálózatok igyekeztek kihasználni ezeket a mozgásokat, amit a 2023-as budapesti támadások is megerősítettek. Hangsúlyozta:

Magyarország szerint a védekezés alapja a határok védelme, a kérelmek határon kívüli elbírálása, valamint az az elv, hogy „a segítséget oda kell vinni, ahol a probléma kialakul”.

Az államtitkár kiemelte, hogy a terrorizmus elleni fellépés összefügg a világszerte üldözött keresztény közösségek védelmével: körülbelül egymillió keresztény szenved üldöztetést pusztán a hite miatt, és ez a folyamat több térségben közvetlenül kapcsolódik a terrorhálózatok térnyeréséhez. Hozzátette: Magyarország nagy figyelemmel követi az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiáját, amely egyértelműen beszél a civilizációs szintű veszélyekről, és számos ponton egybeesik a magyar kormány biztonságpolitikai megközelítésével. Sztáray Péter hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, ami a biztonság erősítését és a konfliktusok megelőzését szolgálja.