Fotó: EUS-Nachrichten / Shutterstock.com
Hirdetés

A berlini egyeztetés előzménye, hogy Washington novemberben egy 28 pontos javaslatcsomagot vetett fel, amelyet számos európai és ukrán szereplő kritikával fogadott. Kijev és partnerei erre egy részben módosított változattal válaszoltak, majd Volodimir Zelenszkij egy még rövidebb, 20 pontosra szűkített tervezetet nyújtott át a Fehér Háznak — derül ki a rendelkezésre álló információkból.

A tárgyalások tétje az is, hogy Európa képes-e megtartani befolyását a rendezési folyamatban, vagy enged a washingtoni nyomásnak, amely rendkívül szoros határidőket szab meg, és amelyet több európai vezető aggályosnak tart.

A német fővárosban fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be: a Bundestag tagjait előre tájékoztatták különféle rendőri akciókról a Reichstag és a kancellária környékén, és azt tervezik, hogy december 15-én kordonnal veszik körbe a területet. A formai bizonytalanság — az amerikai részvétel kérdése — különösen feszültté teszi a helyzetet, hiszen ha a Fehér Ház delegációja távol marad, az gyengítheti az európai tárgyalási pozíciót és növelheti Moszkva mozgásterét.

A berlini megbeszélések kulcskérdése továbbra is az egyes területek jövője: Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy a végső rendezés ne kényszerítse akarata ellenére területi engedményekre, miközben arról is folynak viták, hogy miként lehetne biztosítékokat és felügyeleti mechanizmusokat beépíteni a jövőbeli megállapodásba.

A mostani találkozóval kapcsolatban komoly kérdés, vajon a felek mennyire képesek összeegyeztetni a transzatlanti és az európai álláspontokat úgy, hogy közben Ukrajna szuverenitása és biztonsága ne sérüljön.

Az E3-találkozó ezért egyszerre próbálja befolyásolni az amerikai kezdeményezéseket és az európai biztonsággal kapcsolatos aggályokat csitítani; rövid távon pedig eldőlhet, hogy a nyomásgyakorlás végeredményben a béketárgyalások gyorsítását szolgálja vagy Moszkva javára billenti az egyensúlyt — írja a TASZSZ.