A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszterhelyettes arról számolt be a partiumi község új református templomának avatási ünnepségén, hogy rendkívül különleges élmény részt venni ezen az eseményen, amely sok ember munkájának és az egész magyar nemzet erőfeszítésének köszönhetően valósulhatott meg. Kiemelte, hogy bár az alapkőletétel óta mindössze két év telt el, mostanra már a harangok is átköltöztek a régi templomból, ami jól kifejezi a történelmi folytonosságot a múlt és a jövő között. A Szatmár megyei településen azután vágtak bele hosszú próbálkozás után az építkezésbe 2023-ban, hogy az előző, Árpád-kori templom a földmozgások hatására menthetetlenné vált.

Hirdetés

„Ez egy közel 400 éves harang, az 1600-as években készült a magyar reformáció fénykorában, és reméljük, jól fogja szolgálni ugyanazt a közösséget, amelyet előtte századokon keresztül szolgált, átköltözve abból a templomból, amely századokon keresztül otthont adott a közösségnek, abba az új templomba, ahol reméljük, évszázadokon keresztül betölti majd ezt a szerepet” – fogalmazott.

Magyar Levente aláhúzta, hogy a magyar kormány nem tudta volna felkarolni ezt az ügyet, ha nincsenek olyan képviselői a helyi közösségnek, akik tesznek ennek érdekében. „Ne feledkezzünk meg arról, hogy itt helyben mennyien tettek azért, kicsiben, nagyban, hogy ez a közös eredmény megszülethessen” – mondta.

„Ami a legfőbb értelmét adja ennek a templomnak, az az, hogy Krisztus követői vagyunk, és az emberek által rakott kőfalak meghasadhatnak, ahogy a régi templom esetében történt, de a gondviselésbe vetett bizalmunk sziklatalapzata soha nem tud meghasadni” – szögezte le. „Sem földmozgás, sem háború, sem válság, sem politika, sem semmilyen egzisztenciális fenyegetés, még maga a halál sem mozdíthatja ki a helyéről ezt a bizodalmunkat, ami ezt a templomot is létrehozta” – folytatta. „A második fontos üzenet, az a kitartásnak az üzenete. Az, amire már röviden utaltam, hogy épült egy templom közel ezer évvel ezelőtt, amely aztán a világi dolgok forgandóságának eredményeképpen elpusztult, de utána épült egy újabb templom, és ez mindennél erősebben kifejezi azt az élni akarást, azt az életerőt, azt a kitartást, ami a helyi közösséget és az egész nemzeti közösségünket jellemzi” – tette hozzá.

Az államtitkár ezután rátért az átadás harmadik fontos üzenetére, amely szavai szerint a ragaszkodás a magyar örökséghez. „Ez a templom a magyarságunknak is egy szent hajléka lesz. Ugyanis ebben a házban magyarul, s azon belül is a magyar protestantizmus tanai szerint fog majd hangzani az ige” – jelentette ki. „És ha a kálvinizmus itt a történelem legsűrűbb évszázadaiban nem őrzi meg a magyar élet őrlángját, akkor ma biztosan nem magyarul beszélünk itt, (…) és lehet, hogy nem magyar ésszel gondolkodnánk, nem magyar ésszel látnánk a világot, nem magyar szívvel siratnánk az elveszetteket és bizakodnánk egy áldásosabb jövendőben” – sorolta. „Azonban önök itt, ősi váruk és templomuk oltalmában megőrizték ezt a lángot, a kegyelembe vetett hitet, az állhatatosság krisztusi erényét és hűségüket magyar hazájukhoz” – jegyezte meg.

Valamint rámutatott, hogy a zsidó-keresztény civilizáció legerősebb bástyája hosszú ideig Európa volt, azonban a kontinens ezen szerepe az utóbbi évtizedekben jelentősen megrendült. „Ezért különösen felértékelődnek azok a nemzetek, azok a politikai vezetők és kormányok, azok a közösségek, amelyek mégis fontosnak tartják azt, hogy ezen gyökerekhez ragaszkodjanak, ezeket – egy-egy új templommal, egy-egy intézkedéssel, egy-egy kiállással a múltunk, az örökségünk, a kereszténységünk mellett – felvállalják és megerősítsék” – összegzett.

Kapcsolódó cikkünk