Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint példátlan döntés lenne, hogy egy állam szuverén vagyonát elkobozzák és átadják a másik háborúzó félnek, de ebben a kérdésben nincs egység Európán belül, nemcsak Magyarország szerint nem lenne jó. Ha az orosz központi bank vagyonát elveszik, „az nem egy formális hadüzenet, de azért egyenértékű vele”, és olyan válaszlépések következhetnek ebből az orosz fél részéről, ami az európai gazdaságot is nehéz helyzetbe hozza, mert Oroszország ha akar, tud válaszlépéseket tenni.

Hirdetés

Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő hozzátette: az oroszok készültek erre, miután a korábban lefoglalt orosz vagyonelemek hozadékát, kamatát már átadták Ukrajnának, de most egyszerűen nem maradt más, mint magának a vagyonelemeknek a lefoglalása. Ez olyan precedens lehet, amely az Európai Unió és az európai intézmények hitelességét vonná kétségbe.

A Nézőpont elemzője felidézte, hogy az Európai Unió eddig elfogadott másfél tucat szankciós csomagot Oroszországgal szemben, hogy azok határozott üzenetek legyenek Moszkvának és ez elhozza a háború végét, de ez nem történt meg. Számos európai vagyonelem van Oroszországon belül, sőt az európai vagyonelemek összértéke sokkalta magasabb, mint ez a 200-300 milliárd euró, amit most átadnának Ukrajnának – fűzte még hozzá.

Hidegkuti Konstantin úgy fogalmazott: Ukrajnában „az államforma az majdhogynem korrupció”, ez nem újdonság, már Brezsnyev idejében is hatalmas mértékű volt, csak akkor az nem volt ennyire benn az európai köztudatban. Amikor pedig meg kell szorítani az adott politikai szereplő körül a mozgásteret, akkor a korrupciós botrányoknak a nyilvánosságra hozatala – amellyel megbuktatták Zelenszkij főtanácsadóját – nagyon jó eszköz az amerikaiak részéről.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint az amerikaiak a 28 pontos béketervet is igyekeznek megvalósítani, hiszen már van egy amerikai-ukrán egyezség, amelyben az aranytól az olajon keresztül a ritkaföldfémekig minden benne van. Az amerikaiak tehát „igyekeznek a saját lehetőségeiket biztosítani, és nem akarják a végtelenségig elhúzni ezt a háborút”.

Egy másik kérdés kapcsán az elemző arról beszélt, hogy Belgium most tiltakozik, de ha rábólint arra, hogy kiadja a zárolt orosz vagyont, onnantól kezdve „elfelejtheti” az arab olajmonarchiák, a kínai nagytőkések, a közép-ázsiai gazdagok, oligarchák pénzét, ezzel pedig a belga bankrendszer összeomlását kockáztatja. „Most a belgák kapnak egy kis ízelítőt abból, hogy milyen magyarnak lenni”, milyen az, amikor az Európai Unión belül egy ország nem szolgamód beáll a sorba, hanem kiáll a saját nemzeti érdekeiért, amit most ők tesznek – mondta.

Az amerikai béketörekvések vagy egy esetleges karácsonyi tűzszünet kapcsán Hidegkuti Konstantin azt mondta: egy tűzszünet inkább az ukránoknak kedvezne, hiszen ez idő alatt védelmi képességeik megerősödnének, s a tűzszünetet követően ők jobb, az oroszok rosszabb pozícióba kerülnének.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint jelenleg korlátozottan érdekeltek a felek a háború leállításában, szerinte ugyanis az oroszok „mennek előre”, miközben Ukrajnában belpolitikai válság van a felszínre került korrupciós ügyek miatt, ami béke esetén az ukrán politikai elit bukását okozná – vélekedett.

Hidegkuti Konstantin ezzel kapcsolatban hozzáfűzte: ha az eddigi béketervekben megismert megállapodáshoz közeli születne a háborúzó felek között, akkor az ukrán jövővel kapcsolatban dédelgetett évtizedes álmok, „Majdan ígéretei” szétfoszlanának. Ezért szerinte most a háború egyfajta menekülőút az ukrán vezetés számára.

Az EU azért segédkezik mindehhez, s azért mozog hasonló pályán Erdélyi Rezső Krisztián szerint, mert a brüsszeli és nyugat-európai elit is egyfajta kelepcében van vélekedése szerint. Ukrajna és a háború támogatására buzdítják a választókat eredmények nélkül, emiatt pedig megerősödnek az emberek igazi, napi problémáival foglalkozó, szkeptikus politikai erők – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákat kaphatna Ukrajna egy esetleges békemegállapodás alapján, Hidegkuti Konstantin azt mondta: Oroszország számára mindegy, hogy Ukrajna a NATO része, vagy a NATO garantálja az ország biztonságát, így ebből valószínűleg nem lesz semmi.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint az európai elit azon álláspontja, hogy az EU – akár Nagy-Britanniával együtt – egy béke utáni a rendezésben, fenntartásban venne részt, szintén nehezen vihető véghez, mert Oroszország ellenfélként tekinthetne az Ukrajnában szolgáló nyugat-európai katonákra.

Hidegkuti Konstantin a várható harctéri forgatókönyveket illetően azt mondta: az oroszok kijelentették, hogy az elfoglalt területekből nem engednek, azaz az Ukrajnától elfoglalt megyéket Oroszország részeinek tekintik. Az idő szerinte az oroszok oldalán áll jelenleg, azaz Ukrajna idővel még több területet veszíthet.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint érdekes, hogy amerikai, európai kontextusban a Krím-félsziget hovatartozása már nem is vitatott, s valószínűleg így lesz a többi – már elfoglalt – területtel is. Emellett Ukrajnában a hadsereg létszáma megegyezik a dezertőrökével, így az ukrán hadsereg humán problémái csak fokozódni fognak az idő múlásával szerinte.

Mint mondta, az amerikaiak szándékai egyértelműek: arra szeretnék ösztökélni az EU-t, hogy a védelmi képességeit erősítse meg, álljon a saját lábára, s önvédelmi szempontból ne hagyatkozzon pusztán az Egyesült Államokra.

Kapcsolódó cikkünk