Norvégia hídrobbantással állná el az oroszok útját
Három évtizeden át Norvégia tudatosan építette kapcsolatait Oroszországgal – gazdasági, politikai és emberi értelemben is. A cél a közeledés és „a demokratikus fejlődés” elősegítése volt. Mára azonban ez a stratégia megbukott, Oslo pedig már arra készül, hogy egy esetleges orosz katonai támadás esetén akár saját hídjait is megsemmisítse – írja a Barents Observer.
Jól jelképezte az egykori optimizmust a Bøkfjord híd 2017-es átadása – olvasható a cikkben. Az ünnepségen norvég és orosz kormánytagok együtt vettek részt, a pasviki folyó felett átívelő, kétszáznyolcvannégy méter hosszú hidat pedig a jószomszédi viszony jelképének nevezték. Ketil Solvik-Olsen akkori norvég közlekedési miniszter arról beszélt, hogy a két országnak közös érdeke az együttműködés erősítése az üzleti életben, a kereskedelemben, az oktatásban és a környezetvédelemben.
Norvégia összesen 880 millió koronát (közel 30 milliárd forint) költött a tizenkét kilométeres útszakaszra, amelyhez egy 685 méteres alagút is tartozott. Az E-105-ös út ezen szakasza lett az egyetlen közvetlen közúti összeköttetés Norvégia és Oroszország között. A kapcsolatok javulásával a forgalom is nőtt, 2013-ban már több mint 320 ezer határátlépést regisztráltak a Storskog átkelőnél.
A helyzet egy évvel később gyökeresen megváltozott. Oroszország annektálta a Krímet, majd harcok kezdődtek a Donbasz térségében. Ettől kezdve a határforgalom és az együttműködés is visszaesett, a „normalizálódásba és a demokratikus nyitásba vetett” norvég remények pedig szertefoszlottak. A Bøkfjord híd ma már inkább egy letűnt korszak emléke csak.
Norvégia most egészen más szemmel tekint a határ menti infrastruktúrára. A VG információi szerint a norvég kormány olyan eljárásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik hidak és más kulcsfontosságú létesítmények megsemmisítését egy háborús helyzetben. A döntés hátterében az ukrajnai háborúból szerzett tapasztalatok állnak, amikor is az ukrán erők több alkalommal hidak felrobbantásával lassították az előrenyomuló orosz csapatokat.
Anders Haavik-Nilsen, a Norvég Védelmi Vagyonkezelő képviselője a VG-nek azt mondta, azokat az objektumokat, amelyeket egy háborúban fel kell áldozni az ellenség feltartóztatása érdekében, már békeidőben fel kell készíteni erre.
Ez szerinte hatékonyabb és kevesebbe is kerül. A hadsereg nem árulja el, pontosan mely hidaknál alkalmazzák ezt a megoldást, de sajtóértesülések szerint több új norvég hidat már előkészítettek ilyesféle megoldásokra.
A hidegháború idején általános gyakorlat volt Norvégiában, hogy már eleve ilyen mechanizmusokkal építsenek hidakat, amelyek az orosz fél érdeklődését sem kerülték el. 2022 júliusában egy orosz halászhajó legénységének tagjai egy csónakkal megközelítették a Strømmen hidat, amely Kirkenes városát köti össze Norvégia többi részével. A rendőrség elfogta őket, és megbírságolta a parti szabályok megsértése miatt – írja a Barents Observer. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a norvég hadsereg az utóbbi években ismét gyakorlatokat tart a híd környékén.
