Ezért retteg a finn miniszterelnök egy esetleges békekötéstől
Oroszország a NATO keleti határai felé csoportosítaná át katonai erőit, ha megszületne egy békemegállapodás Ukrajnában – erre figyelmeztetett Petteri Orpo finn miniszterelnök. Szerint a háború lezárása nem jelentené a fenyegetés végét, éppen ellenkezőleg: Moszkva új egyszerűen csak átcsoportosítaná az erőforrásait – írja a Financial Times.
Petteri Orpo hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában esetlegesen beköszöntő béke után „Oroszország továbbra is komoly biztonsági kockázat marad”. Szerinte egyértelmű, hogy az orosz hadsereg egységeit Finnország és a balti térség közelébe csoportosítanák át. Úgy fogalmazott, ebben a helyzetben az Európai Uniónak pénzügyi támogatást kell nyújtania a frontországoknak, amelyek már most is jelentősen növelték védelmi kiadásaikat.
A finn kormányfő kedden Helsinkiben rendezte meg az első csúcstalálkozót a NATO keleti tagországai részére. A találkozón nyolc olyan ország vett részt, amely szárazföldi vagy tengeri határon érintkezik Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal. A cél a katonai képességek összehangolása, különösen a légvédelem, a drónok és a szárazföldi erők területén. Napirendre került az is, hogyan lehet hatékonyabban és gyorsabban mozgatni csapatokat és fegyvereket Európán belül.
Több NATO-tagállam már korábban figyelmeztetett arra, hogy a harcok befejezte után három-öt éven belül Oroszország készen állhat egy nagyobb összecsapásra a NATO-val. Észtország, Litvánia és Lengyelország jövőre a GDP több mint öt százalékát fordítaná védelmi kiadásokra, jóval túlteljesítve Donald Trump amerikai elnök elvárásait, és más keleti országok is hasonló úton járnak.
Petteri Orpo szerint Európának fel kell készülnie arra is, hogy az Egyesült Államok fokozatosan csökkenti majd katonai szerepvállalását a kontinensen. Mint mondta, Washingtonnak más biztonsági kihívásokkal is szembe kell néznie. Finnország figyelme azonban már az elmúlt évtizedekben sem lankadt: Fenntartotta az óvóhely-hálózatot, a stratégiai készleteket, és nagy hangsúlyt fektetett a felkészítésre.
A finn gazdaság ugyanakkor nehéz helyzetben van. Petteri Orpo szerint az elhúzódó orosz fenyegetés rányomja bélyegét az általános közérzetre és a költségvetésre is. Helsinki ezért nemcsak az Európai Unióban elérhető, fel nem használt, másfél milliárd euróra tart igényt, hanem a következő uniós költségvetési ciklus mintegy 130 milliárd eurós védelmi keretéből is szeretne egy szeletet – számol be a Financial Times.
A finn miniszterelnök attól tart, hogy egy ukrajnai béke után a távolabb fekvő tagállamok „hátradőlnének”, miközben a veszély valójában közelebb kerülne. Szerinte az Európai Uniónak most kell bizonyítania, hogy nemcsak beszélni tud, hanem cselekedni is. Arra a felvetésre, mi történik, ha a közelgő brüsszeli csúcson nem születik döntés Ukrajna pénzügyi támogatásáról, arra Petteri Orpo csak annyit mondott: nincs más lehetőség.
