Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány
Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány - mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató.Katalint házasságszerző szentnek tartotta a néphagyomány – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap délelőtt.
Fotó: MTI, archív, illusztráció
Ezen a napon a kíváncsi férfiak párnájuk alá helyeztek valamilyen női ruhaneműt, és azt remélték, megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. A lányok ilyenkor egy ágat tettek a vízbe, ez volt a Katalin-ág, de élt még a szokás december 4-én is, akkor Borbála-ág, továbbá december 13-án is, akkor Luca-ág néven. Ha ez az ág karácsonyig kivirágzott, abból arra lehetett következtetni, hogy férjhez megy az illető – mondta a néprajzkutató.
Emellett Katalin napjához egy időjárási jóslat is kötődik: ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, s ha Katalin locsog, akkor karácsony kopogni fog.
Tátrai Zsuzsa azt is elmondta, hogy a hagyomány szerint ilyenkor lehet utoljára bálokat rendezni. November 30-án van András nap, és az ahhoz legközelebb eső vasárnap Advent első vasárnapja. Advent idején pedig tilos a lakodalom, minden hangos mulatság. Ilyenkor ugyanis testi és lelki felkészülést vártak el a karácsonyra.
András nap az egyik legfontosabb házasságjósló nap volt. Ilyenkor például megrugdosták a disznóólat, és ahányat röffentett a disznó, annyi év múlva ment férjhez a lány. Emellett a dombról azt figyelték, honnan hallani a kutyaugatást, mert abból az irányból érkezik majd a jövendőbeli.
Emellett András napot disznóölő Szent András napjának is nevezik,