Megfejtetlen rejtély: Hová tűnt a Frigyláda?

I. sz. 70-ben, egy brutális, hónapokig tartó ostrom után a Titus vezette római légiók elfoglalták Jeruzsálemet, hogy leverjék a zsidó felkelést. A város elbukott, a Második Templomot – a zsidó hit központját – kifosztották és porig égették. A római katonák magukkal vitték a templom kincseit – ám egy rendkívül fontos tárgy hiányzott: a Frigyláda.

Flavius Josephus, a korabeli zsidó történetíró, aki szemtanúja volt az eseményeknek, később részletesen leírta a templom pusztulását és a római diadalmenetet. Beszámolójában említi az arany asztalt, a hétágú gyertyatartót, valamint „a zsidók törvényének könyvét” – de a Frigyládáról egy szót sem ejt. Nem azért, mert megsemmisült volna: a láda már évszázadokkal korábban eltűnt.

A láda eredete: mítosz vagy valóság?

A Frigyláda történetét nehéz pontosan követni, mivel a különféle források gyakran ellentmondanak egymásnak. Egyes tudósok szerint akár több láda is készülhetett különböző időpontokban, különböző célokra – így máig kérdés, melyik lehetett az „igazi”.

A Héber Biblia részletesen ír a Frigyláda megalkotásáról. A történet szerint miután az izraeliták a Kr. e. 13. században elhagyták Egyiptomot, a Sínai-hegynél vertek tábort. Itt kapta meg Mózes a Tízparancsolatot, amit az Örökkévaló kőtáblákra vésett, és arra utasította Mózest, hogy készíttessen egy arannyal borított akácfa ládát, amelyben ezeket őrizni kell.

A ládának pontos mérete volt: 2,5 x 1,5 x 1,5 könyök (azaz kb. 114 x 68 x 68 cm). Aranygyűrűk és rudak szolgálták a szállítását. A láda belsejébe a kőtáblák mellett manna egy edényét és Áron vesszejét is elhelyezték – utóbbinak csodatévő erőt tulajdonítottak.

Isten lakhelye a pusztában

A láda azonban nem pusztán egy szent tárgy volt. A Biblia szerint, amikor Mózes ráhelyezte a fedelet, az Örökkévaló így szólt hozzá: „Ott, a fedél fölött, a két kerub között találkozom veled, és adom át a parancsokat Izráel fiainak.” (2Móz 25:22)

Ez a fedél – a „kegyelem trónja” – volt Isten jelenlétének helye. A ládát a pusztai vándorlás során mindig a tábor közepén, a Szent Sátor legbelsőbb kamrájában, a Szentek Szentjében őrizték. Amikor a nép elindult, a láda haladt elöl – jelenlétét Isten felhő- és tűzoszlopban mutatta meg.

Bár a ládán két arany kerub, azaz szárnyas őrangyal volt, ez látszólag ellentmond a tízparancsolat egyik tilalmának: „Ne csinálj magadnak faragott képet…” A teológusok szerint azonban ezek nem bálványok voltak, hanem szimbolikus lények, akik Isten trónusát őrizték, s akikhez senki halandó nem férhetett hozzá.

Csodák és háborúk: a láda ereje

A zsidók a ládát isteni védelemként vitték magukkal a harcokba. A Biblia szerint a Jordánon való átkeléskor a ládát vivő papok léptek először a vízbe – és a folyó csodás módon megállt. Jerikó falai pedig akkor omlottak össze, amikor hétszer körbejárták a várost a ládával.

Később azonban egy csatában – Kr. e. 1116-ban, az ebenezeri ütközetben – az izraeliták elvesztették a ládát. A filiszteusok elvitték, de ahol csak megjelent, pusztító járványok törtek ki. Végül félelmükben visszaküldték azt Izráel népének.

A templom, ahol eltűnt

A Frigyládát Dávid király vitte Jeruzsálembe, és sátrakban őriztette. Salamon, Dávid fia, végül a Templomhegyen építette meg a nagy kőtemplomot, ahol a láda a Szentek Szentjében kapott helyet. Csak a főpap léphetett be oda – évente egyszer, az engesztelés napján.

A Biblia utoljára Jósiás király korában említi a ládát, Kr. e. 7. században: „Tegyétek vissza a szent ládát a templomba, amelyet Salamon, Dávid fia építtetett!” (2Krón 35:3) Hogy hol volt előtte, arról nem esik szó.

A láda ettől kezdve nyomtalanul eltűnik.

Etiópia nyomában: Királyi csalás vagy ősi igazság?

A Frigyláda legrejtélyesebb története egy ősi etióp legendában bukkan fel. A Kebra Nagast, egy 14. századi etióp krónika szerint Salamon király és Sába királynője egy fiút nemzettek: Meneliket. Mikor Menelik felnőtt, apjához utazott Jeruzsálembe. Salamon örömmel fogadta, ám a papok ellenezték a trónörökös elismerését.

Visszaúton, titokban, a fiatal Menelik és kísérete ellopta a Frigyládát, és Etiópiába vitte. A legenda szerint a fiatalok csak útközben vallották be Meneliknek, mit tettek – addigra már késő volt. A ládát azóta Akszumban, a Sion Szűz Mária templomban őrzik, ahová egyetlen ember léphet be: a kijelölt szerzetes, aki élete végéig vigyáz rá. A templom körül ma is felfokozott áhítat és titokzatosság uralkodik – sok hívő szerint a láda valóban ott van.

Babilon pusztítása: eltűnt örökre?

A Biblia szerint, amikor Nabukodonozor babiloni király 586-ban lerombolta Jeruzsálemet és a templomot, a Frigyláda már nem volt ott. Egyetlen forrás sem említi, hogy a babiloniak megtalálták volna.

A zsidó hagyomány szerint Jósiás király előrelátóan elrejtette a ládát, még a babiloni támadás előtt. A Talmud azt állítja, hogy Salamon idejében készült egy titkos kamra a templom alatt – ide került a láda más szent tárgyakkal együtt. Egy másik, apokrif szöveg, a Makkabeusok második könyve szerint Jeremiás próféta a Sínaihoz közeli Nébó hegyén rejtette el a ládát, ahová Mózes is felment, mielőtt meghalt. A barlang bejáratát lezárták, és senki sem találta meg többé.

Egyiptomi fosztogatás vagy Spielberg-féle legenda?

Egy másik elmélet szerint a ládát már korábban elhurcolták Egyiptomba. A Királyok első könyve arról ír, hogy Sisák fáraó (akit a történészek a XXII. dinasztia alapítójával, I. Sesonk fáraóval azonosítanak) Kr. e. 925-ben megtámadta Jeruzsálemet, és „elvitte a templom minden kincsét”. Elképzelhető, hogy ekkor a láda is eltűnt.

Az egyiptomi források azonban nem említenek semmilyen Frigyládára emlékeztető tárgyat. Talán számukra ez csak egy aranyozott fadoboz volt – nem ért fel a saját, pazar kincseikkel. Ezt a teóriát Hollywood is átvette: a „Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói” című filmben a láda a Nílus deltájában, Tanisz városában rejtőzik, egy ősi sírkamrában, amit Sisák rejtegetett.

A templomosok titka: nyomok Franciaországban?

A középkorban újabb legenda született: ezúttal a templomos lovagok kaptak főszerepet. A keresztes háborúk idején, 1120 körül a templomosok megszállták a jeruzsálemi Al-Aksza mecset alatti területet, ahol egykor a templom állt. Innen származik a rend neve is: „templomos”.

Egyes hiedelmek szerint a lovagok titkos alagutakban keresték a Frigyládát, és megtalálták – de a nyilvánosság elől elrejtették. Az egyik népszerű összeesküvés-elmélet szerint a ládát Franciaországba csempészték, és a chartres-i katedrális alatt rejtették el, amikor a rendet üldözni kezdték.

Rejtély a Sziklamecset alatt?

A legmerészebb, ugyanakkor legkonzervatívabb teória egy ortodox zsidó építészhez, Leen Ritmeyerhez kötődik. 1996-ban megjelent tanulmányában azt állította, hogy a Frigyláda a mai napig a Templomhegy alatt lehet. Ritmeyer szerint a Szentek Szentjének pontos helye megegyezik egy téglalap alakú mélyedéssel, amely ma a Sziklamecset padlózatában található.

A mecset azonban iszlám szentély, a muszlim világ egyik legszentebb helye. A helyszín körüli vallási feszültség miatt a terület alapos feltárása gyakorlatilag lehetetlen – ezért ezt a hipotézist sem lehet megerősíteni, de cáfolni sem.

A láda ma is létezhet – vagy örökre elveszett?

A Frigyláda sorsa ma is az egyik legnagyobb vallási és történelmi rejtély. Egyesek szerint megsemmisült, mások biztosak benne, hogy egy templomban vagy barlangban rejtőzik, és várja, hogy újra előkerüljön. Az viszont biztos: a láda jelentősége túlmutat önmagán – nem csupán egy tárgy, hanem a hit, a hagyomány és az isteni kapcsolat szimbóluma.

A rejtély pedig tovább él – és minden újabb elmélet újabb kérdéseket vet fel.